Az 1956-ban Szlovéniába menekültekről adtak ki kétnyelvű könyvet

A szentgotthárdi főkonzulátuson, szeptember 24-én dr. Boris Jesih főkonzul meghívására érkezett szerzők, diafilmes vetítéssel egybekötött előadáson mondták el saját élményeiket az ötvenhatos eseményekről, s hogy miként jártak utána a több mint fél évszázaddal ezelőtt történteknek. Kutatómunkájuk gyűjteményét foglalták össze a szlovén és magyar nyelvű kötetben.

A könyv címe szlovénul: „Kak Gremo, Prijatelji?” – „V Svet!” („Hová megyünk bajtársak?”– „Világgá!” Honnan e könyvcím? A második szovjet megszállás kezdetekor, 1956. november 4-én, a magyar-jugoszláv határ mentén fekvő zajdai laktanya teljes híradós százada (családtagokkal egyetemben) tizenhét gépkocsiból álló szerelvénnyel átlépte Rédicsnél a határt. Mikor (a szlovén) Hosszúfaluba értek – a helyiek elmondása szerint – a katonák arra kérdésre, hogy „Hova megyünk, bajtársak?”, a következőt válaszolták: „Világgá!”

Dr. Kovács Attila a kötet szerkesztője elmondta, a szentgotthárdi járásban és a Zala megyei Tornyiszentmiklós-Lenti környékén történt a legnagyobb „népességfogyás” a lakosság lélekszámához viszonyítva Magyarországon. A szentgotthárdi járásból, 1956 novemberében egyetlen napon (!) ezerháromszázan menekültek a szomszédos államba a megtorlásoktól félve, vagy a jobb élet reményében. Voltak, akik néhány nap múlva visszatértek szülőföldjükre, néhányan a szomszédos országban, többen a nyugati államokban, vagy a tengerentúlon kezdtek új életet.

E kötet emléket állít a menekülteknek, az őket befogadó, Szlovénia területén található intézményeknek (gyógyüdülőkben szállásolták el őket) és személyeknek. Emberi sorsok, tragédiák jelennek meg a kétnyelvű kötet lapjain. Megsárgult fotókon látható, ahogy a szlovén nép hogyan segítette az 56-os magyar menekülteket.

A szerzők eltérő kutatás-módszertana még izgalmasabbá teszi a könyvet.