Huszár Gábor polgármester tájékoztatója

Információink szerint kérdéseink és felvetéseink tegnap a kormányülés elé kerültek. A következők merültek fel a november 16-i rendkívüli testületi ülésen - ezeket küldtük el a BÁH vezetőjének:

- Vannak olyan információk, amelyek még nem voltak ismertek az előterjesztés elkészítésekor. (Párizsi események!)  A  BÁH vezetőjétől érkezett levél önmagában sajnos nem elég  arra, hogy annak alapján egy ilyen horderejű döntést meg lehessen hozni – legfőképpen a 2015. november 13-i, múlt pénteki – tehát 3 nappal ezelőtti -  párizsi események után. A  Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vezetőjétől kapott levél nem írja le azt, hogy miért akarják Szentgotthárdra tenni ezt a tábort, hány konténert, pontosabban mekkora befogadói számot fog ez majd jelenteni, hány négyzetméter területet foglal el a tábor,  meddig áll majd az ún. „téliesített” tábor? Miért kell egészen a lakott terület határáig érni a tábornak? Ha lesznek menekültek, meddig tartózkodnak a tábor területén? Hogyan, milyen fizikai módszerekkel történik a tábor őrzése? A migránsok be fognak–e menni a városba „vásárolni”, fizetnek-e, vagy úgy mint máshol: NEM fizetnek?

- A város hozzájárulása nélkül is telepíthető-e a tábor? Ha igen, hová? NFA-hoz tartozó területre az út túloldalán?

- Nem tartalmazza azt, hogy milyen indoka van annak, hogy Szentgotthárdra tesznek egy ilyen menekülttábort. A menekülthullám egyetlen pontján volt ennek létjogosultsága, amikor a horvát zöldhatáron jöttek a migránsok és akkor,  ha húztunk egy vonalat a horvát határtól Ausztria felé, akkor az Szentgotthárdnál metszette legelőször az osztrák határt – ez akkor emiatt rendben is volt.  Ez a probléma viszont ma már nincs.

- Jelenleg menekültek a felépített kerítések miatt keletről, Románia felől érkezhetnek, akiket ezek szerint 500 km-t utaztatva egész Magyarországon át hoznak Szentgotthárdra.

A Németországból  visszaküldendő migránsokat  a legegyszerűbben Hegyeshalomnál léptetik be az országba. Ha őket táborba kell elhelyezni akkor ezt ott lehetne megtenni az olyan vasút és autópálya melletti területeken ahonnan azután a továbbközlekedtetésük egyszerűen megoldható, hiszen a kormányzati megnyilatkozásokat ismerve ezeket a visszaküldött embereket Magyarország tovább fogja küldeni. Az említett belépési ponttól (Hegyeshalomtól) Szentgotthárdra (120 km-rel délebbre) ugyancsak a nyugati határon lévő településre  kellene utaztatni  ezeket az embereket a MÁV és a GYSEV vonatain – meglehetősen költségesnek és átgondolatlannak tűnik. Az ideküldött, majd valamennyi idő után innen továbbküldendő embereket Szentgotthárdról vasúton csak rendkívül bonyolultan, visszavonatoztatva őket Budapest felé lehet utaztatni.  

Abban van logika, hogy a menekülttábort Hegyeshalomba vagy környékére, illetve a román – magyar határ környékére rakják Szentgotthárd helyett.

- A szentgotthárdi tábor létesítése akkor történik, amikor a keleti határon, Debrecenben bezárják a 20 éve ott működő tábort. Ezt, mint Kósa Lajos és a belügyminiszter megegyezését tényként közli a debreceni sajtó. Ott zárnak be menekülttábort, ahol a menekültprobléma kicsúcsosodhat. És e tábor helyett az ország másik végén csinálnak egy konténervárost, ahol ez a probléma nincs és várhatóan nem is lesz jelen.

- A szentgotthárdi vállalkozók folyamatosan jelezték, hogy amikor a menekülthullám érkezésekor szeptemberben még csak szó volt arról, hogy a migránsok ide jönnek, már akkor az osztrák vendégek, osztrák vásárlók, turisták, szolgáltatásokat igénybe vevők elmaradtak – márpedig Szentgotthárd vállalkozói jelentős részben ezekből az emberekből élnek. A város szolgáltatói szektorában legalább annyian dolgoznak, mint az Opelben!  Senkit nem érdekelt, hogy a városban nincsenek migránsok és a táborban sem, az ideiglenes tábor ittléte miatt olyan szinten esett vissza a forgalom minden vonalon, ami korábban elképzelhetetlen volt. Tartott ez mindaddig, amíg a déli határokon a kerítések el nem készültek. Azt követően tértek csak vissza az osztrákok.

- Azt gondolom aláássuk a fürdőnket, aláássuk az állami segédlettel két hete megnyitott szállodát,  ismételten aláássuk a szentgotthárdi kereskedelmet.

- A tervezett helyszín a Szentgotthárdi Ipari Park része. Nem lesz befektető, aki egy olyan ipari parkba ruház be, ahol a szomszédos telken egy migránsokat fogadó 250 konténerből álló menekülttábor működik. A kormánydöntés alapján létrejött Nyugat–Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ zászlóshajója az Opel Szentgotthárd Kft., ami szintén ennek az ipari parknak a területén működik. A kormányzat komoly reményeket fűz és fejlesztéseket ösztönöz itt – mindez azonban meglehetősen furcsán fog hatni a 250 lakókonténeres menekülttábor szomszédságában. A cégek ugyan nem költöznek mindjárt el, de hogy fejlesztéseiket nem itt fognak megvalósítani azt egészen biztos.

- Szentgotthárd Város Önkormányzata több száz millió forintért kivásárolta a többségi osztrák tulajdonban lévő Szentgotthárdi Ipari Park Kft-t, így szerezte vissza magyar kézbe az ipari park területeit. Tette abban a reményben, hogy az erre fordított pénz hamar visszajön – a jelentkező befektetők iparterületeket vásárolnak.  Ez biztosan nem történik meg akkor, ha a menekülttábor itt megvalósul. Ráadásul a tervezett konténerváros is az Ipari Park Kft. tulajdonát képező területen helyezkedik el, ami ezáltal fizikailag is eladhatatlanná válik.

- Komoly munkaerőhiány tapasztalható a jelentősebb cégeknél Szentgotthárdon – épp a megvalósított fejlesztések beindítása kapcsán. A munkaerőt ma már Szentgotthárdtól távolról tudják csak biztosítani. Szentgotthárdra naponta kb. kétezren ingáznak. A város és a vállalatok célja letelepíteni a munkavállalókat!  Egy menekülttábor mellett működő gyárba nem lesz olyan ember aki jelentkezzen, lakást, telket vásároljon!

- Szentgotthárd az iparfejlesztéseknek köszönhetően az adóerő képesség szempontjából olyan fejlettnek számít, hogy a feladatainak nagy részét saját maga, állami támogatás nélkül finanszírozza. Ha a település nem fejlődik, visszaeséssel kell számolni - a bevételek és így az adók nem folynak be, márpedig egy ekkora menekülttábor egyértelműen oka és elindítója lehet egy ilyen visszaesésnek. Mindezek olyan fontos szempontok, amelyek miatt biztosan nem járulhat hozzá az önkormányzat a tábor létesítéséhez.

Szentgotthárd 2015. november 16.

Huszár Gábor

Polgármester