Nevezetes szentgotthárdi évfordulók májusban
Ebben a hónapban számos évfordulóról emlékezhetünk meg városunkban. Talabér Lászlóné, a Szentgotthárdi Honismereti Klub tagja összegyűjtötte, hogy melyek is ezek.
195 éve, 1825. május 13-án érkezett meg az apáti engedély a patika megnyitásához Szent-Gotthárdon. Ez volt az első lépés azon az úton, hogy a következő évtől önálló gyógyszertár működhessen a településen. Két pályázó is volt, közülük a szombathelyi érdekeltségűt elutasították. Eddig egy orvosnak volt ún. kézi gyógyszerkészlete, amit meg kellett szüntetni, hogy minden akadály elháruljon a gyógyszertár működése előtt. Dr. Varga Ferenc volt a tulajdonos, Wechsler Antal pedig az első gyógyszerész. Az alapításkor Szent István nevét viselő patika 1997-től újra felvette a régi nevét.
145 éve, 1875 májusától kezdték hivatalosan lejegyezni a szentgotthárdi ciszterek az időjárás megfigyelését. Naponta háromszor, állandó időpontokban: reggel 7, déli 14 és este 9 órakor olvasták le az adatokat. Addigra már szétvált az osztrák és a magyar megfigyelés. A mérésekre a jövő szempontjából volt szükség, hogy tudják mikor milyen mezőgazdasági munkát célszerű elvégezni. Lewanderszky Frigyes ciszterci aldozár (áldozópap) volt az első, aki 3 évig ezt a tevékenységet folytatta. 1878-tól 1883-ig Roszner József, majd a következő három évben Mezei Miksa Konrád ciszterci szerzetes figyelte és jegyezte le az adatokat. A megfigyeléseiket pontosan papírra vetették és aláírták.
140 éve, 1880. május 18-án halt meg gróf Zichy Hermann jakabházi birtokán. 1814. június 15-én született Molnáriban (ma Püspökmolnári). Édesanyját, gróf Festetics Júliát kétéves korában veszítette el. Édesapja, gróf Zichy Károly három évvel később vette feleségül Seilern Crescence-t. 20 éves volt (még nem nagykorú), amikor apja is meghalt. Nevelőanyja később férjhez ment gróf Széchenyi Istvánhoz. Zichy Hermann gróf katonatiszt lett, a szabadságharc idején Szentgotthárdon is toborzott a nemzetőrségbe. 1843-ban egyik megalapítója volt a helyi Olvasó egyletnek. 1859-ben Szombathely város első díszpolgára lett. 1852-ben Jakabházán építtette föl kastélyát családjának. 4 gyermeke született. Fia, ifjabb Hermann a körmendi járás országgyűlési képviselőjeként 1892-1896 között, Karolina lánya a szentgotthárdi Nőegylet egyik vezetőjeként a kisdedóvó megnyitásáért fáradozott.
125 éve, 1895. május 24-én elkezdődött a Dohánygyár építése. Az építőmunkások elhelyezése nem kis gondot jelentett, különösen az őszi–téli hónapokban. Széll Kálmán országgyűlési képviselő közbenjárására sikerült elérni, hogy a gyár itt épüljön, ahol a dohánytermesztésnek évszázados hagyománya volt. A környék legelső ipari üzeme volt. Főleg női munkaerőt alkalmaztak. Az első 40 évben szivarokat, 1935-től cigarettát gyártottak nagyobb részt külföldi piacra. A gyárat 1948-ban zárták be.
105 éve, 1915. május 17-től a világháború miatt liszthiány alakult ki az országban, így a környéken is, ami miatt a pékek egy időre kénytelenek voltak bezárni üzleteiket.
100 éve, 1920 májusában helyezték a gimnáziumunkba a magyar-latin szakos Vakarcs Kálmánt. Tanárként, majd igazgatóhelyettesként példamutató szorgalommal végezte munkáját. Emellett rendszeresen tudósított számos újságnak (Budapesti hírlap, Vasvármegye, Harangszó, Dunántúli lapok) 1933-ban nyugdíjazták. Évekig tartó kutatásai nyomán ekkortól jelentek meg könyvei. 1935-ben a "Szentgotthárd és környékének ismertetése", 1939-ben "A Szentgotthárd - muraszombati járás ismertetése". Három évtized alatt városunkban több egyesületben aktív közéleti tevékenységet folytatott, az evangélikus közösségben presbiter volt. 1952. március 3-án halt meg Csóron. (1872. október 5-én született Szatmárnémetiben.)
95 éve, 1925. május 3-án szentelte föl gróf Mikes János megyéspüspök ünnepélyes keretek közt az 59. számú Árpád cserkészcsapat zászlaját. Ők voltak a település első cserkészei. A közösség 1922. november 18-án alakult a gimnázium fiú diákjaiból. Első parancsnokuk Ujvári Ferenc tornatanár volt, akit 1924-ben áthelyeztek. Az őt követő Baitz Károly tanár a zászló ügyében a szentgotthárdi hölgyekhez fordult segítségért. A zászló elkészült, zászlóanyának az ivánci Sigray Margit grófnőt kérték fel, aki ekkor már a gimnázium tanulója volt.
90 éve, 1930. május 30-án, Trianon 10. évfordulóján a kegyetlen és igazságtalan döntés ellen képviselő-testületi gyűlést tartottak, ahol a revízió napirendre tűzését kérelmező levelet fogalmaztak meg.
85 éve, 1935. május 26-án szentelték föl a zsidai temetőben Zsida és Zsidahegy első világháborús halottainak emlékkeresztjét. A két szomszédos település lakói által állíttatott emlékkeresztre két oldalon 9-9 fő hősi halott nevét vésték. A sors úgy hozta, később még 7 nevet kellett felírni, akik a II. világháború áldozatai lettek.
75 éve, 1945. május 1-jén dr. Bartos Imre mb. igazgató a gimnázium épületében internátust, ill. diákotthont alakíttatott ki. Összesen 63 főt helyeztek el a második emeleti előadókban. A következő évtől a településen béreltek helyiségeket diákoknak. 1946. október 1-jén nyílt meg a Madách Imre népi kollégium, 1948-tól pedig menza is állt a rendelkezésükre. Mindezek kedvezően befolyásolták a tanulók létszámát.
45 éve, 1975. május 15-én adták át a turista szállót a Deák Ferenc utcában. A város szívében álló, jobb sorsra érdemes épületről már 20 évvel az átadása után, 1995 májusában így írt a helyi sajtó: „szellem járta épület”.
25 éve, 1995 májusában Farkasfa városrészben emlékművet avattak a két világháborúban elesett 16 hős tiszteletére.
5 éve, 2015. május 16-án megemlékezést tartottak és emléktáblát helyeztek el a Kossuth Lajos u. 12. szám alatt, a mentőállomás udvarán. Dr. Felkai Tamás mentőorvos szavai olvashatók az emléktáblán: „1965-2015. 50 év Szentgotthárd és térsége mentéséért. Sokak életéhez van közünk. Némelyekhez kevesebb, némelyekhez nagyon is sok. De nem fogják tudni nevünket. Azt sem, mit tettünk értük. A mi munkánk rejtett és névtelen.”
Összeállította: Talabér Lászlóné
Fotó: dohanymuzeum.hu