Szentgotthárd új testvérvárosa: Szépvíz

November 24-én este érkezett az önkormányzathoz az öttagú küldöttség a Hargita megyei Szépvízről. A szentgotthárdi önkormányzat képviselő-testületének tagjai is jelen voltak az ünnepségen.

Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere köszöntötte a vendégeket és a képviselőket. Elmondta, régi vágya volt a városnak, hogy a Kárpát-medencében élő magyar közösséggel, magyarok által lakott településsel vegye fel a kapcsolatot. A romániai Petrillával ugyan már több mint 20-25 éve volt kapcsolatuk, de az, valahogy elhalt.

„Néhány hónapja jártunk Szépvízen, kölcsönös szimpátia, őszinte baráti kapcsolat alakult ki köztünk, Ferencz Tibor polgármesterrel. Az önkormányzat delegációja az óta már részt vett a szépvízi Káposzta-fesztiválon is. Beadtunk egy pályázatot a testvérvárosi megállapodás segítésére, sajnos nem nyertünk, de ez nem akadályozhatta meg a tervünket.” (Újabb, hasonló pályázatra ismét jelentkeztek a szentgotthárdiak.)

A polgármester elmondta, hogy szeretnék, ha iskolai csoportok, művészeti közösségek, civl szervezetek és gazdasági szakemberek is rendszeresen találkozhatnának, élő, eleven kapcsolatot ápolhatnának a többségében magyarok által lakott Szépvízzel.

Ferencz Tibor, Szépvíz nagyközség polgármestere válaszában elmondta, meglepte őket a felkérés, 1000 kilométer választja el a két települést, úgy is mondhatjuk a Kelet és a Nyugat kapuja a Szent László-i állam két peremvidéke nyújt kezet egymásnak. – Nagy királyunk még lóhátról intézte az országunk ügyeit, most szétszaggatva élünk. A testvérvárosi szerződés is hozzájárulhat ahhoz, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, hogy a nemzet tagjai szorosabb közösséget alkothassanak.

Minden közösségnek kovászai, azok, akik tenni akarnak tágabb környezetükért is, az emberek megérzik ezt. Megtiszteltetésnek vesszük a testvérvárosi felkérést, és örömmel teszünk neki eleget – fejezte be mondandóját a polgármester.

A testvérvárosi megállapodást Huszár Gábor, Szentgotthárd, és Ferencz Tibor, Szépvíz polgármestere látta el kézjegyével.

A képviselő-testületek ajándékait is átadták: a szentgotthárdiak üvegre gravíroztatták a két település címerét, pálinkát és tökmagolajat, a szépvíziek címerükkel ékesített zászlót adományoztak.

Huszár Gábor polgármester a Vas Megyei Önkormányzat hagyományos, februári böllérversenyére adott át meghívást a vendégeknek.

Labritz Béla, alpolgármester felidézte közelmúltban tett látogatását Szépvízen. Elmondta, a csíkszeredai havasok között fekvő településen, igaz barátsággal fogadták, elérzékenyülve idézte fel a Káposzta-fesztiválnak azt a pillanatát, amikor a Szózatot és a Székely Himnuszt együtt énekelték.

Az ünnepség után lapunk néhány kérdésére válaszolt Ferencz Tibor.

Szépvíznek 3633 lakója van, Csíkszeredától 12 kilométerre található, itt látható Erdély második legrégebbi székely kapuja, 1799-ben építették. A lakosság 98 %-a magyar ajkú, többségük római katolikus. Korábban élt itt örmény kissebség is, de már csak páran maradtak. A falu lakói háztáji mezőgazdasági termeléssel, erdőműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoznak sokan eljárnak a közeli városba, Csíkszeredára dolgozni. Az elvándorlás és az elöregedés sajnos ezt a havasok közötti, zárt medencében megbújó falut is érinti, nem jellemző, hogy sok gyerek születne, „de már a harmadik gyerek megszületésnek is örvendünk”. A munkavállalók itt is nekivágnak a világnak, divattá vált, kezdetben Magyarország, most már inkább Németország, Anglia és Svájc az úti céljuk. „A székelyek ügyes kezűek, dolgosak, sokféle munkát elvállalnak. Szerencsére vannak már olyanok is, akik visszatérnek.”

Ferencz Tibor polgármester büszke arra, hogy Szépvízen született, családjának ő a harmadik nemzedéke, amelyik ugyanabban az utcában, ugyanabban a családi házban él, ahol az ősei. 2000-től polgármester, egy ciklusban alpolgármester is volt. Agronómus, 50 hektáron műveli a családi birtokot. Az időjáráshoz alkalmazkodva gazdálkodnak, jól terem a káposzta, szinte minden családnak van káposztaföldje, de pityókát (burgonyát), búzát, rozst, zabot, árpát is termelnek. A hegyek közötti medencében erősen megül a köd, vannak olyan hidegebb időszakok, amikor úgy ránehezül a vidékre, hogy a napot egy hónapig se látják.