Koronavírus-járvánnyal kapcsolatos helyi információk
Koronavírus-járvánnyal kapcsolatos helyi információk
Pályázatok
Pályázatok
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Interaktív városnézés
Interaktív városnézés
Szerelmesek Fesztiválja
Szerelmesek Fesztiválja
Történelmi Napok
Történelmi Napok
Szentgotthárdi Hadiösvény
Szentgotthárdi Hadiösvény
Kaland és Játék
Kaland és Játék
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Közérdekű telefonszámok
Közérdekű telefonszámok
Jooble - Álláslehetőségek a környéken
Jooble - Álláslehetőségek a környéken
Szentgotthárd lap
X. évfolyam 9. szám
Hírek

Tovább gyarapodott a szentgotthárdi értéktár

Tovább gyarapodott a szentgotthárdi értéktár
2020. január 02. csütörtök, 15:02

Decemberben a rábafüzesi Szentháromság templom is bekerült a helyi értékeket összegyűjtő adatbázisba. Talabér Lászlóné, a Szentgotthárdi Honismereti Klub tagjának kezdeményezésére került fel az épített környezet és a kulturális örökség listájára a több mint 100 éves múltra visszatekintő templom. 

A Szentháromság templomot 1888 és 1921 között az evangélikus és a római katolikus közösség együttesen építette és használta. 1921-ben a falu evangélikus közössége az újonnan épített iskolában tartotta az istentiszteletet. Ettől kezdve a templomban csak a római katolikus hívők imádkoztak.

A Szentháromság templomot Rábafüzes település katolikus és evangélikus közössége közösen építette 1888-ban. Ekkor még Szentkereszt (ma Heiligenkreuz) plébániájához tartoztak, önálló plébánosuk 1937-ig nem volt. 1920-ban a trianoni döntés értelmében országhatár került Rábafüzes község és a vele nyugatról szomszédos plébániája közé. Ez azt jelentette, hogy szentmisére, keresztelőre, bérmálásra, esküvőre át kellett járniuk a híveknek a határ túloldalára, míg ha temetésre volt szükségük, akkor onnét jött a plébános. Több, mint 16 évig tartott ez a helyzet, míg Grősz József püspök kijárta, hogy egyházilag elszakadjon a két település egymástól, hiszen nem egy országban voltak már.

1914 májusában, a világháború előtt szervezett az evangélikus közösség gyűjtést a két évvel korábban felépített szentgotthárdi templomuk toronyórája javára. Helyszín a Kiskolomposhoz címzett fogadó volt, ahol a rábafüzesi Evangélikus Dalos Egylet is fellépett. 1921-ben egy nagyobb, 1922-ben két kisebb külföldi adományból a templomból az I. világháború alatt elvitt harangot pótolták.

1921-ben a falu evangélikus közössége saját iskolát épített magának, amelynek tornya is lett, így elkészülte után ott tarthatták az istentiszteleteiket. Anyaegyházuk a Czipott Géza vezette Szentgotthárdi evangélikus közösség lett.

A Szentháromság templomot ettől fogva csak a katolikus közösség használta. 1936. július 1. és 1937. október 31. közt a rábafüzesi katolikus közösség a felső-rönöki plébániához tartozott. 1937. november 1-től lett saját plébánosuk Weber Antal személyében, aki korábban Sárváron volt káplán. Az atya feladatul kapta a felső-rönöki plébánia ellátását is. Weber Antal atya megszakítás nélkül 43 éven át látta el a rábízott feladatot, egészen 1980. december 19-én, 78 éves korában bekövetkezett haláláig. Sírja a rákoskeresztúri temetőben található, ahova rokonai temettették.

A templom eredeti oltára az 1980-as évek végére tönkrement, csak fotó őrzi. Azóta egy olajfestmény van a helyén. A templomot 1990-ben kívül és belül is felújították. Rábafüzes búcsúját a templomnak nevét adó Szentháromság vasárnapján, a pünkösd utáni első vasárnapon tartják.

További információ a helyi értékekről: http://www.sztghonismeret.hu/

Forrás: Szentgotthárdi Honismereti Klub
Eseménynaptár
2014. november
HKSzeCsPSzoV
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Facebook
hirdetés
Gotthard Therme Hotel & Conference****Andante RestaurantHotel LipaSt. Gotthard Spa & Wellness
hirdetés