Pályázatok
Pályázatok
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Interaktív városnézés
Interaktív városnézés
Történelmi Napok
Történelmi Napok
Szentgotthárdi Hadiösvény
Szentgotthárdi Hadiösvény
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Közérdekű telefonszámok
Közérdekű telefonszámok
Szentgotthárd lap
XIV. évfolyam 2. szám
Városunk

Frühwald (Ettre) István dr.

orvos

Iskoláit szülővárosában végezte. Az I. Világháborúban 1914 őszén sebesültként Galíciában fogságba került, ahonnan 1917-ben Svédországon át, mint a vonat orvosa csererokkantként tért haza. Ekkor Pozsonyban írta: Orosz fogságban című könyvét, amely először tudósított a hadifogsági életről.
1919-ben Pozsonyban szerzett orvosi diplomát. Pozsonyból a Felvidék elcsatolása után az egyetem magyar egyetemként való megtartása miatt került összetűzésbe a csehekkel, ezért el kellet hagynia Pozsonyt. Batthyány Strattman László herceg kórházába került orvosnak Köpcsénybe.
1921-ben Köpcsény osztrák elfoglalása után Batthyányi Körmendre települt. Ekkor hagyja el Frühwald István is Köpcsényt, és Letenyén (Zala megye) lett orvos.
1924-ben Batthyány segítségével került Szentgotthárdra. Körorvos lett, a Szentgotthárd és Vidéke Stefánia Szövetség anyákat segítő orvosa, és a Zirci Apátság orvosa.
Felfedezte, hogy Szentgotthárd klímája alkalmas a tüdőgyógyászatra, és kezdeményezésére szervezték meg 1929-ben az iskolaszanatóriumot.
1933-ban a sport fellendítéséért fáradozott és a Szentgotthárdi Torna Egylet díszelnöke lett. A gimnáziumban elkezdte az egészségtan tanítását, és ezt húsz évig végezte. 1933-ban lég- és gázvédelmi gyakorlatot tartott.
1935-ben megírta Gázharc című könyvét. Szakelőadásban ismertette a gázvédelmet és a harcgázokat Budapesten a tudományegyetemen. Beindította és ellátta a selyemgyár és a kaszagyár üzemegészségügyi szolgálatát. Világot járt, több nyelvet beszélő orvos volt, betegei külföldről is látogatták. Humanista volt, megfelelő orvosi papírokkal látta el a II. Világháború alatt a rászorulókat.
A háború után megalakította az orvos-egészségügyi szakszervezet megyei csoportját.
1945-ben magyarosítja a nevét Frühwaldról Ettre névre.
1949-ben, amikor megtudja, hogy ki akarják telepíteni, Eger mellé megy egy üzembe üzemi orvosnak, ahonnan
1952-ben kerül Egerbe a dohánygyár orvosának.
1974-ben, 81 évesen vonult nyugdíjba.
Tudományos munkái az Egészség c. folyóiratban, és az országos Közegészségügyi Egyesület hivatalos közlönyében jelentek meg. Pozsonyban a Tavasz c. szépirodalmi folyóiratban írta elbeszéléseit. Írt színművet és zeneművet is, amelyek előadásra is kerültek. Fia, Dr. Ettre László világhírű vegyész lett.

Születési adatok: Pozsony, 1893. - Eger, 1978.