Pályázatok
Pályázatok
Rendezvények 2019.
Rendezvények 2019.
Máriaújfalu - Szennyvíz projekt
Máriaújfalu - Szennyvíz projekt
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Interaktív városnézés
Interaktív városnézés
Szerelmesek Fesztiválja
Szerelmesek Fesztiválja
Történelmi Napok
Történelmi Napok
Szentgotthárdi Hadiösvény
Szentgotthárdi Hadiösvény
Kaland és Játék
Kaland és Játék
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Közérdekű telefonszámok
Közérdekű telefonszámok
Jooble - Álláslehetőségek a környéken
Jooble - Álláslehetőségek a környéken
Szentgotthárd lap
IX. évfolyam 3. szám
Városunk

Széll Kálmán

politikus

Széll Kálmán Gasztonyban született 1843. június 8-án, nemesi hagyományaira és 48-as szerepére büszke családban. Apja magas közhivatalokat töltött be, országgyűlési képviselő is volt. Ehhez a családi háttérhez társult Deák Ferenc atyai barátsága. Az ifjú Széll Kálmán tanulmányait a soproni bencés gimnáziumban kezdte, majd Szombathelyen folytatta a premontreieknél. A budapesti egyetem jogi karát 1863-ba végezte el, majd két évvel később jogi doktori, jogtudori címet szerzett. Pályáját Rátóton kezdte mint szolgabíró.
Az ifjú jogász politikusi pályára készült, s 1869-ben a járás országgyűlési képviselőjévé választották. Ezek után még nagyobb lendülettel szolgálta vármegyéjét, különösképpen Szentgotthárd ügyét. Munkája elismeréseként 28 éves korában belügyi államtitkárnak kérték fel, ezt azonban nem fogadta el. Az ifjú Széll is kor- és nemzedéktársaihoz hasonlóan az alkotmányt és a közjogot kezdte el kutatni. Deák Ferenc azonban más irányt mutatott számára, s tanácsára pénzügyi tanulmányokba kezdett. Hamarosan az ország legelismertebb pénzügyi szaktekintélye lett. Bekapcsolódott az országgyűlés életébe, leginkább a pénzügyi bizottságban tevékenykedett. Később mint a bizottság jegyzője szerzett elismertséget. 1875-ben a Wenckheim-kormányban örömmel vette a pénzügyminiszteri kinevezést. Közszereplésének első csúcspontjaként értékelhető miniszteri tevékenysége. Miniszterségéről 1878-ban, Bosznia-Hercegovina okkupációjakor mondott le, megakadályozandó egy háborús konfliktust. Visszavonulva a nagypolitikától, életének legsokoldalúbb korszaka következett. Bécsi bankári körök felkérésére két jelentős pénzintézetet is irányított, óriási szorgalommal és nagy odaadással. Bankárként is megtartotta képviselői mandátumát, s szívén viselte Szentgotthárd sorsát.

 

Elkötelezett híve volt a modern mezőgazdaságnak. Rátóti és héraházi birtokáról származó tenyészállatok az 1890-es bécsi kiállításon is díjat nyertek. A millenniumi állatkiállításon megjelenő két állatát Vastagh György szobrászművész is megmintázta. A szobrok a Budapesti Közvágóhíd bejáratát díszítették.
Széll Kálmán 56 évesen - 1899-től 1903-ig - az ország miniszterelnöke lett.
Miniszterelnöksége alatt 120 törvénycikk született. Modern és célirányos törvény-előkészítő munkája európai szempontból is figyelemreméltó volt. A bevezetett új adóformák, a pénz- és bankügy rendezése mutatják szakmai hozzáértését. Széll Kálmán könnyen áttekinthető, jól működő államháztartást akart. Miniszterelnökként a belügyi tárcát is megtartotta. A kormány élén megbékélést és együttműködést kereső politikus volt. A miniszterelnökségről való lemondás után hamarosan visszatért a politikai életbe. Elvállalta az Alkotmány Párt elnöki funkcióját. Közben 1905-ben kerülete újra képviselővé választotta.
Több évtizedes képviselői tevékenysége alatt - 1869 és 1911 között - rengeteget tett Szentgotthárd fejlesztéséért. Az 1870-es évek elején sürgette a Győr-Szombathely-Graz vasútvonal megépítését. A Rábavölgy bekapcsolásáról a vasúthálózatba 1868-ban döntött a kormány. 1871 októberében nyitották meg a Győr-Szombathely szakaszt, s a Grazig hátralevő részt 1872-73-ban építették meg. Az engedélyezések gyors keresztülvitelében jelentős szerepe volt Széll Kálmánnak, aki az első igazgatói tanács tagja lett.

 

Szentgotthárd és Széll Kálmán hétköznapi kapcsolataiba enged bepillantást egy 1902-es tudósítás, amely a Vasvármegyében jelent meg 1902. december 21-én, "Szent-Gotthárdi deputáczió a miniszterelnöknél" címmel. Azt szerette volna elérni a küldöttség, hogy a vasútépítés Ausztriában Fürstenfeldtől északra is ágazzon el, hogy a magyar mezőgazdasági termékeknek ott is piacot tudjanak szerezni, s a határ mellett élők könnyebben eljussanak Bécsbe.
Személyes közbenjárásának tulajdonították a kortársak, hogy a dohánygyár Szentgotthárdra települt 1894-ben. Eredetileg ugyanis Szombathelyre tervezték, mégis Szentgotthárdon nyitotta meg kapuit. Ez volt a város első gyára, ahol indulása után tíz évvel már több mint 900 nő dolgozott. A megyeszékhely, Szombathely irigykedve figyelte Szentgotthárd gyarapodását. A Vasvármegye című újságban a dohánygyár Szentgotthárdra települését a következőképpen kommentálta: "Ez a Szentgotthárd ismét fontos lépést tett előre. Buzgó vezérfiainak pihenést nem ismerő munkássága, önfeláldozó tevékenysége eddig is oly sikereket mutathat föl, melyek a leghatározottabban példátlanok kisebb vidéki központok életében. Szentgotthárd, derék értelmiségének és nagynevű képviselőjének szakadatlan fáradozási útján mihamarabb meg fog nőni, ki fog fejlődni... Most Szentgotthárd Szombathellyel vette fel a versenyt, és úgy látszik, diadalmasan."

 

A megye első állami gimnáziumát itt nyitották meg. Az 1891-ben Gimnáziumi Bizottság alakult dr. Vargha Gábor ügyvéd javaslatára. A nagyközségi képviselő-testület törekvését Emlékiratban fogalmazták meg: "...egy állami gimnázium létesítése kulturális és nemzeti jelentőséggel bír Vas megye e dunántúli határa szélén. Kulturális missziót három járás: a németújvári (51 község), a muraszombati (114 község), a szentgotthárdi (80 község) jórészt nemzetiségi lakossága körében van hivatva betölteni." A bizottság elnöki posztjára Széll Kálmánt kérték fel, akinek később jelentős szerepe volt abban, hogy a város megkapta az engedélyt egy gimnázium indítására. A megye első állami gimnáziumának tanévnyitója 1893. szeptember 4-én kiemelkedően ünnepélyes keretek között zajlott. A Vasvármegye című lap részletesen tudósított az eseményről. Kiemelte, hogy a város intelligenciája eddig is kitartóan küzdött a határszélen a magyarság érdekében, "de hiányzott eddig kezéből a leghatalmasabb fegyver, az iskola". Ennek létrehozása pedig Széll Kálmán nevéhez fűződik, "akinek hatalmas egyénisége döntő súllyal nehezedett a szt.-gotthárdi állami gymnasium mérlegébe". Széll Kálmán saját érdemeiről szerényen ennyit mondott: "Kapacitáltam illetékes helyeken, talán sürgetve, talán zaklató módon, de elvégre a másfél évvel ezelőtt megindított mozgalom sikeréről - amelynek célba érésében sokan kételkedtek - ma bátran beszélhetünk." Még fényesebb külsőségek között történt 1895. november 15-én a gimnázium új épületének felavatása. Az ünnepi szónok ismét dr. Vargha Gábor volt. Széll Kálmánnak, a kerület országgyűlési képviselőjének mondott köszönetet, akinek "...Szent-Gotthárd város iránti határtalan jóindulata arany betűkkel lesznek felírva nemcsak e város történetében, hanem a lakosság minden rétegének szívében is." Széll Kálmán a Korona szállóban lezajlott díszebéden rendkívül szerényen nem maga, hanem a helybeliek törekvését dicsérte. Kifejtette, hogy igazán gazdag csak egy művelt nép lehet, és e határszéli városka frissen felavatott intézménye igazi fészke lesz a magyar műveltségnek. 1902-ben az intézmény főgimnáziumi státuszt szerzett, melynek eléréséhez ismét jelentős segítséget nyújtott Széll Kálmán. Vörösmarty nevét 1947-ben vette fel a gimnázium a költő iránti nagyrabecsülés jeleként, valamint azért is, hogy kifejezze háláját a gimnázium létrehozását segítő Széll Kálmánnak, akinek felesége a híres költő leánya, Vörösmarty Ilona volt.
1915. augusztus 16-án Rátóton halt meg.

 

Széll Kálmán érdemei Szentgotthárd kulturális életében is vitathatatlanok. A városban működő olvasó egylet fennállásának 50. évfordulóján dr. Vargha Gábor elnök Széll Kálmánt is a kör tiszteletbeli tagjává választotta. 1916-ban Széll Kálmán születésnapján méltó megemlékezést tartottak, amelyen a "város minden rangú és rendű embere" megjelent. A díszünnepségen Vargha Gábor serleget avatott a politikus emlékére a következő felirattal: "Széll Kálmán emlékének 1843. június 8. - 1915. augusztus 16. a Szentgotthárdi Olvasó-Egylet". S mellé Széll Kálmán politikusi pályáját végigkísérő fogalmakat véstek: "jog, törvény, igazság". Ez a felirat volt olvasható a Széll Kálmán ravatalára küldött koszorún is, amellyel az Országos Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt tisztelgett a nagy politikus előtt.

 

Születési adatok: Gasztony, 1843. - Rátót, 1915.
Képek