Pályázatok
Pályázatok
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Interaktív városnézés
Interaktív városnézés
Szerelmesek Fesztiválja
Szerelmesek Fesztiválja
Történelmi Napok
Történelmi Napok
Szentgotthárdi Hadiösvény
Szentgotthárdi Hadiösvény
Kaland és Játék
Kaland és Játék
Közérdekű telefonszámok
Közérdekű telefonszámok
Jooble - Álláslehetőségek a környéken
Jooble - Álláslehetőségek a környéken
Szentgotthárd lap
XI. évfolyam 8. szám
Kiemelt hírek

A város kimeríthetetlen kincses ládájából élő múltját hozzák elénk

A város kimeríthetetlen kincses ládájából élő múltját hozzák elénk
2021. január 15. péntek, 11:38

– Nyolc éve hozta létre az önkormányzat az Értéktár Bizottságot. Mennyire volt kézenfekvő, hogy a honismereti klub tagjaiból „verbuválódjanak” a tagok? – kérdeztük Molnár Piroskától és dr. Frank Rózától a bizottság két prominens tagjától.

– Mivel a Honismereti Klub tagjai 2010 óta részt vesznek a helyi értékek mentésében, feltárásában, dokumentálásában, egyértelmű volt, hogy a 2013-ban létrehozott Értéktár Bizottság tagjait a Honismereti Klub aktív közreműködői közül válasszák. Valószínűleg úgy gondolták, hogy mi ismerjük legjobban a városunk múltját és az azt rejtő értékeket. Az Értéktár Bizottság feladata a helyi értékek gyűjtése és dokumentálása volt. S amikor elkészült az értéktár adatbázis a klub honlapján, a teljes tagságot is bevontuk az értékek gyűjtésébe és leírásába. Természetesen a klubtagokon kívül is ajánlottak szentgotthárdi értékeket és készítettek javaslatokat az értéktárba, de a munka dandárját az időközben gyarapodó klubtagság végezte.

– Más „hozzáállást” követelt az Értéktár Bizottság, mint a honismereti? Anyagi háttér nélkül, önzetlenül dolgoznak, kutatnak. Mi motiválja önöket?

– A kétféle tevékenység nem különíthető el, hiszen mindkettő helyi értékek bemutatásáról szól. A Honismereti Klub önállóan nem rendelkezik anyagi forrásokkal, de évek óta igyekszik olyan programok kidolgozásával segíteni az önkormányzat pályázatait, amelyekkel megvalósítható egy-egy kiállítás, helytörténeti munka kiadása vagy programsorozat lebonyolítása. Az Agrárminisztérium Hungarikum Bizottságához az Önkormányzat évek óta pályázik programok, kiállítások szervezésére, könyvek kiadására. A pályázati programterv kialakításában a klubtagok is részt vesznek, illetve a megvalósítás is Honismereti Klub és az Értéktár Bizottság feladata. Tevékenységünket fémjelzi a Vargha Gáborról és Széll Kálmánról készült könyv, valamint ismeretterjesztő előadások, helytörténeti séták, olyan programok, amelyekkel mind a diákokat, mind a felnőtteket igyekszünk bevonni a helyi értékek megismerésébe. Mivel a klub a Móra Ferenc Városi Könyvtár és Múzeum keretében működik, 2013 óta rendszeresek a kiállítások a Pável Ágoston Múzeumban is, ahol a helytörténeti kiállítások az intézmény munkatársain kívül a klubtagok jelentős közreműködésével készülnek. 2015 óta az önkormányzati hivatal előcsarnokában is időszaki kiállításokat rendezünk. A klubtagság valamennyi tagja elkötelezett a helyi értékek megmentése és bemutatása iránt. Csuk Ferenc klubtagunk régóta foglalkozik helytörténeti kutatással, több klubtagunk történelemtanár, így számukra egyértelmű településünk múltjának minél alaposabb megismerése. De valamennyi klubtagunk aktív közreműködője egy-egy kiállítás létrehozásának, egy-egy program megvalósításának, hiszen nemcsak szellemi tevékenységet végzünk. A kiállítások installációit, a programsorozatok elemeit el kell helyezni, így a klubtagok mindegyike megtalálja azt a tevékenységet, amelyet szívesen és hozzáértéssel végez. Tagjaink egy része nyugdíjas, és szabadidejükből rendkívül sokat áldoznak ennek a munkának. Mindenkit ugyanaz motivál: az érdeklődés és az elkötelezettség.

– Nagyon sok szakterület múltját, talán feledésbe merülő értékeit találják meg és tárják fel. Mennyiben segíti a modern technika a munkájukat?

– Mivel a klubtagság különböző szakterületről verbuválódott, többnyire tősgyökeres szentgotthárdiak, így ismeretük, tudásuk összeadódik, kiegészíti egymást. A modern technika rendkívül nagy segítséget nyújt mind a kutatásban, mind az egymással történő kapcsolattartásban, a kutatási eredmények megosztásában. Most, a pandémia idején nem tudunk személyesen találkozni, mégis tudjuk folytatni a kutatómunkát, egymás segítségére lenni, s a 2021-es évre eltervezett feladatok megvalósításán közösen dolgozni. Az új honlap és korszerűbb értéktári adatbázis kialakításának lehetőségeit Csilinkó Gábor rendszergazda kereste meg, és az ő javaslatára vette meg a könyvtár. Az adatok gyűjtéséhez szükséges információk nagy részét az internetes forrásokból, más részét levéltárból, családi archívumokból gyűjtöttük. Ez utóbbihoz is hozzájárul a korszerű technika, hiszen a családi képeket legtöbbször digitalizálva kapjuk, s ha nem, akkor a könyvtárban Mátrainé Bezenhoffer Erika beszkenneli a szükséges dokumentumot.

A honlap tartalmának kialakítása, tesztelése, a tartalmak feltöltése is a hálózaton keresztül történt. Dr. Frank Róza a honlap adminisztrátora, aki nagyon nagy munkát végzett a korábbi honlap és az új weblapunk tartalmának kialakításában is. A honlap kialakításakor figyeltünk arra, hogy kellemes benyomást keltsen a látogatóban, és emellett megfelelő mennyiségű (nem túl sok) információt is találjon az érdeklődő. A színvilággal is ezt próbáltuk segíteni. Új menüpontot illesztettünk a rendszerbe: az Érdekességek menüpontban a klubról szóló (sajtó)közléseket, a honismerethez csatlakozó videókat és olvasnivalókat találhat az érdeklődő. Az Évfordulók megjelenés formája szintén újdonság, áttekinthetőbb. A honlapon az értéktárat a honlap két szembeszökő pontjáról lehet felkeresni.

Az elmúlt hónapokban sok energiát fordítottunk az értéktár bővítésére, illetve arra, hogy jobban használható legyen. Az Épített és a Kulturális örökség kategóriákat alkategóriákra bontottuk annak érdekében, hogy aki keresni vagy böngészni akar, gyorsan célhoz érjen. Jelenleg 148 tételt tartalmaz, ebből 126 tétel a Kulturális örökség része. Újdonság, hogy kialakítottuk a Műalkotások csoportját, ahol a városban található, nyilvánosan megtekinthető szobrokat, festményeket, freskókat gyűjtöttük össze. Célunk az volt, hogy online tárlatként az is láthassa az alkotásokat, aki nem tud a városba utazni, illetve aki eddig nem is tudott a létezésükről.

– Vajon a város lakói értékelik, milyen sok mindent rejteget a múltjuk, milyen sok, már-már feledésbe merült személyiség munkálkodásának is köszönhetik a „szentgotthárdiságot”?

– A város lakói tudják, hogy sok minden van a közelebbi (kb. 50 év) és távolabbi múltunkban. Ha elébük hozzák, akkor érdekli is őket, örülnek neki. Ennek ékes példája a Szentgotthárd és térsége régen című facebook-csoport, amely 2020 májusában alakult, és immár több mint 2700 tagja van. Ők odafigyelnek a bejegyzésekre, emlékeket osztanak meg a társakkal. A visszajelzésekből tudjuk, hogy örömmel olvassák azokat az oldalakat, amelyekre felhívjuk a figyelmet, akár a honlappal, akár az értéktárral kapcsolatban. Sajnos, arra még kevésbé sikerült „rávenni” az érdeklődőket, hogy hozzájáruljanak az adatbázis növeléséhez, azaz hogy új értékek adatait küldjék el. Amikor általuk ismert személyt mutatunk be (pl. Hodász Ede gimnáziumigazgatót), akkor örömmel idézik fel a közös emlékeket, és tisztelettel emlékeznek Brenner Jánosra, Pável Ágostonra, de érthetően nem ismerik Mathiász Artúr vagy Vakarcs Kálmán tevékenységét, ezért tartjuk fontosnak bemutatásukat.

Csuk Ferenc és Horváth Zsuzsanna elkészítette a kéziratát egy új könyvnek, amely Szentgotthárd nevezetes helyeit mutatja be. Mindig olyan témát választunk egy-egy kiállításhoz, ami a városlakók nagy többségét érdekelheti. Ilyen volt Szentgotthárd egészségügye, sportélete. Sokan megnézték az érintettség okán is. De érdekes összevetésre adott lehetőséget a település száz évvel ezelőtti és mai arculatának összehasonlítása. 2021-ben ismét olyan kiállításokat tervezünk, amelyek Szentgotthárdról és a szentgotthárdiakról szólnak. A múzeumban az 1956-os szentgotthárdi eseményekről emlékezünk meg, a hivatali kiállításon pedig a szentgotthárdi települési értékeket mutatjuk be hagyományos és virtuális kiállítás keretében a Hungarikum Bizottság pályázati támogatásával.

Szerző: Treiber Mária