Az 1848/49-es forradalom 170. évfordulóra emlékeztek
Szentgotthárdon március 14-én tartották az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulójának tiszteletére a városi ünnepséget. A Kossuth Lajos utcában koszorúzással kezdték a megemlékezést, majd az összegyűltek a Színházban megtekintették az ünnepi műsort. Az ünnepségen részt vett V. Németh Zsolt államtitkár és Bana Tibor országgyűlési képviselő is.
A Himnusz eléneklése után Pósa Lajos Magyar vagyok c. versét Kocsis Laura szavalta el. Ezt követően megkoszorúzták a Kossuth Lajos domborművet. Elsőként Huszár Gábor polgármester vezetésével a szentgotthárdi önkormányzat koszorúzott, majd V. Németh Zsolt államtitkár, a térség országgyűlési képviselője hajtott fejet a Kossuth Lajos utcai dombormű előtt. Majd Dr. Orbán István, a Szentgotthárdi Járási Hivatal hivatalvezetője és a Vas Megyei Közgyűlés képviseletében Lábodi Gábor koszorúzott. Elhelyezték a megemlékezés virágait, mécseseit a különböző szervezetek, pártok, intézmények, a civil szervezetek, egyesületek képviselői is.
Az ünnepség a Színházban folytatódott. A feldíszített színpadon V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képviselője mondott ünnepi beszédet. –Vészterhes időkben, nyomás alatt derül ki igazán, ki milyen ember – kezdte mondandóját, majd így folytatta: Azokban a kivételes napokban, 1848-ban és 1956-ban kegyes volt hozzánk a furcsa végzet, mert képesek voltunk egységbe forrva fellépni az elnyomók ellen. Az államtitkár, országgyűlési képviselő ez után arról beszélt, hogy 1848 emléke nemcsak a történésekben él velünk, de nemzeti büszkeségünkben is. Ahogy Kossuth Lajos mondta annak idején: Legyen hű a nemzet önmagához! Március 15. a legszebb, igazi tavaszi ünnepünk. A szabadságért vívott harc nem vész a múltba, azért folyamatosan meg kell küzdeni érte. Az 1848/49-es szabadságharcnak nincsenek élő tanúi, mint 1956-nak. Március 15-e a haza ünnepe, amely elindította a fejlődést, a modernizációt is. Széchenyi István szavai szerint, akit magyarnak teremtett az Úristen, és nem fogja pártját nemzetének, nem derék ember. A márciusi ifjak elhitték, hogy a nemzeti akarat minden akadályt elsöpör. Nem véletlenül ez az ünnep arra tanít bennünket, hogy merjünk akarni, merjünk hinni abban, hogy ez a nemzet sokat adhat a világnak, és már sokat is adott. Petőfi Sándor előre látta a forradalom eljövetelét, hiszen már egy évvel a kirobbanása előtt írta ehhez kapcsolódó verseit.
Majd a szónok azt fejtegette, hogy március 15. ünnepe lehetőséget ad arra, hogy újra megfogalmazzuk viszonyunkat a magyarsághoz, számba vegyük a karakterjegyeinket, s tennünk is kell azért, hogy ezek megmaradjanak. Annak idején történelmi idők voltak, s talán azok vannak napjainkban is. Ez az ünnep nem naftalinszagú, hanem élő ünnep, amelyet a szép kokárdánk is jelképez: piros-fehér-zöld, azaz bátorság, becsület, életerő. A cselekvő közösségi magatartás az egyik legfontosabb öröksége a forradalom és szabadságharcnak, ez az, amely 170 év múltán is visszhangzik a jelenben. Beszédét Kölcsey Ferenc soraival zárta: „Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak hagyd örökül, ha kihunysz: A haza minden előtt”.
Az ünnepség a „Gondoljatok őseinkre” mottó szellemében sokszínű, tartalmas műsorral zárult, melyben közreműködtek az SzMSzC III. Béla Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája diákjai, az Arany János 1-4. évfolyamos általános iskola tanulói, a Takács Jenő AMI növendékei, valamint a Szentgotthárdi Ifjúsági Énekegyüttes.
Szerző: Lendvai Emil- Vágányzári hirdetmény
- Vágányzári hirdetmény
- Vágányzári hirdetmény
- Térítési díjak befizetésének márciusi időpontjai
- Tájékoztató a gépjárműadóról
- Térítési díjak befizetésének februári időpontjai
- Vágányzári hirdetmény
- Álláshirdetések - Család- és Gyermekjóléti Központ
- Tájékoztatás vadászatról
- Tájékoztatás terelővadászatról