Pályázatok
Pályázatok
Rendezvények 2019.
Rendezvények 2019.
Máriaújfalu - Szennyvíz projekt
Máriaújfalu - Szennyvíz projekt
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Interaktív városnézés
Interaktív városnézés
Szerelmesek Fesztiválja
Szerelmesek Fesztiválja
Történelmi Napok
Történelmi Napok
Szentgotthárdi Hadiösvény
Szentgotthárdi Hadiösvény
Kaland és Játék
Kaland és Játék
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Közérdekű telefonszámok
Közérdekű telefonszámok
Jooble - Álláslehetőségek a környéken
Jooble - Álláslehetőségek a környéken
Szentgotthárd lap
IX. évfolyam 3. szám
Kiemelt hírek

Az '56-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója

Az '56-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója
2016. november 17. csütörtök, 15:52

Szentgotthárdon, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 27. évfordulóját könyvbemutatóval, kopjafaavatással ünnepelték. Az október 22-én tartott városi megemlékezés színhelye az '56-os Emlékerdő volt, majd Szentgotthárd Város Fúvószenekarának vezetésével átvonultak az ünneplők a Hősi Emlékműhöz, ahol koszorúzással és ünnepi beszéddel emlékeztek meg az évfordulókról. 

„A mi forradalmunk" - Szentgotthárdi és környékbeli szemtanúk visszaemlékezései" című interjúkötet bemutatóját október 20-án tartották a Színházban.
Október 22-én, szép őszi napsütésben kezdődött az ünnepség a tíz évvel ezelőtt létrehozott '56-os Emlékerdőnél. Rimfel Ferenc szentgotthárdi plébános, Kollerné Loós Zsuzsanna evangélikus lelkész és Sisakné Pál Klára református lelkész mutatta be az ökumenikus istentiszteletet.
A Himnusz eléneklésével kezdődött a program, majd Csuk Ferenc: Él még, eszmél még az ifjúság című versét adta elő Lang Márk, gimnáziumi tanuló. Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere köszöntötte a résztvevőket, köztük Karacs Zsigmond történészt az Országos '56-os Szövetség Elnökségi tagját, jelenlegi alelnököt, Lechner Ferencet, a megyei és Leopold Ferencet a helyi '56-os Szövetség elnökét, valamint Bana Tibor országgyűlési képviselőt.
A polgármester beszédében kiemelte, '56 hőseinek köszönhetjük a szabadságot, az egész térségben a magyarok az elsők között voltak, akik saját életük elé helyezték az ország sorsát és a küzdelem élére álltak. A magyar forradalmat leverték. Szentgotthárdon 10 éve, a forradalom és szabadságharc emlékére 1 956 fát ültettek el a Rába parton, az önkormányzat az Erdészet segítségével úgy telepítette az '56-os Emlékerdőt, hogy a magyar nemzeti lobogó színeit érzékeltessék a fák.
Állandóság és változás, ezt is jelképezi az erdő. A forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára kopjafát állíttatott az önkormányzat. A polgármester elmondta, Kovács Gábor faragta a kopjafát, Balogh Zoltán volt a segítője.
A beszéd után leleplezték, és felavatták az emlékoszlopot, amit a történelmi egyházak képviselői megáldottak.
Fenyvesi Félix Lajos: Októberi imádság c. művét Puskás János az SZMSZC III. Béla Szakgimnázium és Szakközépiskola tanulója tolmácsolta. Szabó Alex a Vörösmarty Mihály Gimnázium tanulója Gerendás Péter: Magyar hajnal című dalát adta elő. Horváth Sándor: Ünnepi köszöntő 1956. október 23. című versét Bánfi-Nagy Ádám a Vörösmarty Mihály Gimnázium tanulója előadásában hallhatták az ünneplők. Szentgotthárd Város Vegyeskara a Kormorán: Magyarország című dalával fejeződött be az Emlékerdőben az ünnepség.
A résztvevők a Füzesi úttól, a szentgotthárdi fúvós zenekar felvezetésével vonultak a Színház elé, ahonnan közösen indultak a koszorúzás helyszínére a Hősi Emlékműhöz.
Geszti Péter - Oláh Ibolya: Magyarország című dalát Fazekas Anna a Vörösmarty Mihály Gimnázium tanulója énekelte, majd Karacs Zsigmond történész, az Országos '56-os Szövetség alelnöke lépett a mikrofonhoz.
„Az ötvenes évek elején kemény diktatúra volt hazánkban, noha 1953-tól enyhülni látszott a nyomás, megszűntették a kuláküldözést, elkezdték a koncepciós perek felülvizsgálatát, a párton belül belső hatalmi harcok dúltak Rákosi és Nagy Imre hívei között. Rajk László újratemetése felért egy néma tüntetéssel."
A történész személyes élményeit is megosztotta a hallgatósággal, 16 éves volt, a Bem téren találkozott a tömeggel. Emlékei szerint a honvédség nem akart harcolni a felkelők ellen, a katonák nem akartak lőni a békés tüntetőkre, akik a Himnuszt énekelték, szabadságot, függetlenséget követeltek és azt skandálták: ruszkik haza! A Parlamentnél Nagy Imrét követelték a kormányba. „Hittük, reméltük, hogy az országot is elhagyják a szovjet katonák, mielőtt a Parlamentnél és a Magyar Rádiónál a fegyvertelen tömegbe lőttek". Székesfehérvárról vezényelték az orosz tankokat a fővárosba. Az események gyorsan követték egymást, a főváros utcáin halottak és sebesültek maradtak.
Az ország népe változást akart, Szentgotthárdon október 27-én a Selyemgyár és a Kaszagyár munkásai mellé sokan csatlakoztak. Levették a gyűlölt jelképet a ligeti szovjet emlékműről, lyukas magyar zászlóval vonultak. A tömegből fegyvereket követeltek, a kethelyi laktanya józan parancsnokának köszönhető, hogy itt nem tört ki fegyveres incidens. A forradalom idején Szentgotthárdnál 1500-an hagyták el az országot, mentek át Ausztriába.
November 4-én leverték a forradalmat, sokan hagyták el az országot, a megtorlás évei következtek. A szentgotthárdiak és környékben élők közül is többeket internáltak, vagy börtönbe zártak.
„Legyenek büszkék az '56-os forradalomra, őrizzék emlékét! - fejezte be mondanivalóját Karacs Zsigmond.
Ezt követően emléklapot és jubileumi kitűzőt adott át Leopold Ferenc Huszár Gábor polgármesternek, a forradalom emlékének ápolásáért és a helyi '56-os Szövetség támogatásáért a jubileum alkalmából.

Az önkormányzat, a pártok, a társadalmi és a civil szervezetek ezután elhelyezték a megemlékezés koszorúit az emlékműnél.

 

Szerző: Treiber Mária
Forrás: Szentgotthárd Város Önkormányzata