Az édesanya, misztériumjáték Mindszenty József emlékére

Az előadás kezdete előtt Merkli Ferenc plébános röviden ismertette, milyen előzmények után született meg a darab. A Szakonyfaluból származó plébános 2017-ben elvesztette édesanyját, Merkli Ferencnét, született Sulics Irént. A halála miatt érzett fájdalom késztette arra, hogy elővegye Mindszenty József: Az édesanya című könyvét, amelynek rövidített változata (300 oldalas) minden plébánián fellelhető. Az eredeti, két kötetes kézzel írt könyv, 1200 oldalas, ez alapján vállalkozott a szinte lehetetlennek tűnő feladatra: Minszenty József, egykori esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása életének bemutatására. Három részben dolgozta fel az életét, édesanyjához fűződő bensőséges kapcsolatát. A rózsafüzérek mintájára az első rész az örvendezésé, a második a dicsőítésé, a harmadik a szenvedésé. A legfiatalabb szereplő 15 éves, a legidősebb 79 volt. A Mindszentyt alakító idősebb férfi kísértetiesen hasonlított rá, a városban kitett plakátok alapján, többen úgy vélték, a róla készült régi fotót látják. Egyébként 1947-ben Szentgotthárdra is ellátogatott a főpap.

Merkli Ferenc elmondta, Szentgotthárd környékén már több faluban felléptek, de Körmenden, Toronyban, Vasszécsenyben, Csehimindszenten (a bíboros prímás Pehm József néven született ebben a kis faluban) és még több helyre is elviszik az előadást.

Stilizált díszletek között zajlott az előadás, az első rész szülei házasságkötését, a boldog gyermekkort az édesanya mágikus szeretetét idézte föl. Az eszes, csendes gyermeknek édesanyja esténként a szentek életéből olvasott szemelvényeket, ezek a történetek nagy hatást gyakoroltak rá. „Az édesanya az élet legjobb tanítója” – írta visszaemlékezésében.

A második rész a szülői háztól való elszakadást, a premontrei gimnáziumi éveket ölelte fel, író, vagy pap szeretett volna lenni, sokat imádkozott, nagy hatással volt rá Károly erdélyi püspök, a szombathelyi szemináriumban filozófiából, teológiából is jeleskedett tanulmányai során. A papi elhivatottságot választotta, 1915-ben Mikes püspök szentelte föl. Édesanyja titokban mindig is papnak szánta, a mélyen vallásos szülők áldásukat adták elhatározására.

Szolgált Rábapatyon, Zalaegerszegen, Szombathelyen, 1944-ben Veszprémi püspök. Üldözték és letartóztatták a kommunisták, a nyilasok, megjárta a sopronkőhidai börtönt is. Sziklaszilárdan kitartott elvei mellett, védelmezte a szegényeket, elesetteket. XII. Piusz pápa 1945. október 2-án nevezte ki Mindszenty Józsefet Esztergom 79. érsekévé és ezzel együtt Magyarország hercegprímásává.

Az előadás harmadik része a szenvedéseket idézte. A kihallgatások és kínzások, a koholt vádak (hazaárulás, valutaüzérkedés) beismerésének kicsiholását, rafinált eszközökkel és módszerekkel. Péter Gábort, a korszak hírhedt kihallgató tisztjének figuráját Merkli Ferenc plébános játszotta, korabeli egyenruhában, suhogó gumibottal, lábát az asztalra téve, hogy a végsőkig alázzák a bíborost. Családjával is zsarolják, pszichotróp gyógyszerekkel „kezelik” nagyon beteg, mikor újra magához ölelhette szeretett édesanyját, aki arra bíztatta: tartson ki, nem követett el semmit. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Az 1956-os forradalom kitörése után kiszabadították, első útja édesanyjához vezetett, majd Budapestre sietett. A forradalom leverése után az amerikai nagykövetségen lelt menedékre. Édesanyja haláláról 1960-ban itt értesült, temetésére nem mehetett el. Mindig is hálával, fájdalommal, az égi viszontlátás reményével gondolt rá.

Mindszent József hercegprímás boldoggá avatását 1986-ban kezdeményezték.

A szentgotthárdi előadás után döbbent csend következett, majd hosszabb tapssal köszönték a vasszécsenyi színjátszóknak az élményt.

Fotó: Ágoston Gábor