Pályázatok
Pályázatok
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Interaktív városnézés
Interaktív városnézés
Történelmi Napok
Történelmi Napok
Szentgotthárdi Hadiösvény
Szentgotthárdi Hadiösvény
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Közérdekű telefonszámok
Közérdekű telefonszámok
Szentgotthárd lap
XIV. évfolyam 2. szám
Kiemelt hírek

Nemzetiségek napja

Nemzetiségek napja
2019. december 18. szerda, 11:22

27 évvel ezelőtt, 1992. december 18-án fogadta el az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. A nemzetközi jogi és társadalmi szempontból is mérföldkövet jelentő döntésre emlékezve 1995 óta minden évben december 18-án ünnepeljük a nemzetiségek napját.

A rendszerváltás után az első, szabadon választott Országgyűlés 1993-ban fogadta el a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt, amely széles körűen biztosította a Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbségek jogait és lehetővé tette, hogy helyi és országos kisebbségi önkormányzatokat hozzanak létre.

A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény XXIX. cikke kimondja: „A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők.” Minden magyar állampolgárnak, aki valamelyik nemzetiséghez tartozik, joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.

Az Országgyűlés 2011. december 19-én alkotott a nemzetiségekről sarkalatos törvényt, amely a korábbiaknál több jogot biztosít a Magyarországon élő nemzetiségeknek. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény már szóhasználatában is változást jelez, megszüntette a nemzeti és az etnikai kisebbség fogalmát, helyükbe egységesen a nemzetiség kifejezés lépett.

Az alaptörvénnyel egy időben hatályba lépett nemzetiségi törvény értelmében „nemzetiség minden olyan - Magyarország területén legalább egy évszázada honos - népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely a történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul”.

A nemzetiségek a magyar politikai közösség részei, államalkotó tényezők. A nemzetiségek által létrehozott kulturális értékek Magyarország kulturális örökségének szerves részei, a nemzetiségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok.

A törvény értelmében a Magyarországon őshonos 13 nemzetiség: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.

Rájuk emlékezünk a mai napon!

Szerző: dr. Sütő Ferenc nemzetiségi, ifjúsági és egyházi ügyek tanácsnoka