Tovább gyarapodott a szentgotthárdi értéktár

A Szentháromság templomot 1888 és 1921 között az evangélikus és a római katolikus közösség együttesen építette és használta. 1921-ben a falu evangélikus közössége az újonnan épített iskolában tartotta az istentiszteletet. Ettől kezdve a templomban csak a római katolikus hívők imádkoztak.

A Szentháromság templomot Rábafüzes település katolikus és evangélikus közössége közösen építette 1888-ban. Ekkor még Szentkereszt (ma Heiligenkreuz) plébániájához tartoztak, önálló plébánosuk 1937-ig nem volt. 1920-ban a trianoni döntés értelmében országhatár került Rábafüzes község és a vele nyugatról szomszédos plébániája közé. Ez azt jelentette, hogy szentmisére, keresztelőre, bérmálásra, esküvőre át kellett járniuk a híveknek a határ túloldalára, míg ha temetésre volt szükségük, akkor onnét jött a plébános. Több, mint 16 évig tartott ez a helyzet, míg Grősz József püspök kijárta, hogy egyházilag elszakadjon a két település egymástól, hiszen nem egy országban voltak már.

1914 májusában, a világháború előtt szervezett az evangélikus közösség gyűjtést a két évvel korábban felépített szentgotthárdi templomuk toronyórája javára. Helyszín a Kiskolomposhoz címzett fogadó volt, ahol a rábafüzesi Evangélikus Dalos Egylet is fellépett. 1921-ben egy nagyobb, 1922-ben két kisebb külföldi adományból a templomból az I. világháború alatt elvitt harangot pótolták.

1921-ben a falu evangélikus közössége saját iskolát épített magának, amelynek tornya is lett, így elkészülte után ott tarthatták az istentiszteleteiket. Anyaegyházuk a Czipott Géza vezette Szentgotthárdi evangélikus közösség lett.

A Szentháromság templomot ettől fogva csak a katolikus közösség használta. 1936. július 1. és 1937. október 31. közt a rábafüzesi katolikus közösség a felső-rönöki plébániához tartozott. 1937. november 1-től lett saját plébánosuk Weber Antal személyében, aki korábban Sárváron volt káplán. Az atya feladatul kapta a felső-rönöki plébánia ellátását is. Weber Antal atya megszakítás nélkül 43 éven át látta el a rábízott feladatot, egészen 1980. december 19-én, 78 éves korában bekövetkezett haláláig. Sírja a rákoskeresztúri temetőben található, ahova rokonai temettették.

A templom eredeti oltára az 1980-as évek végére tönkrement, csak fotó őrzi. Azóta egy olajfestmény van a helyén. A templomot 1990-ben kívül és belül is felújították. Rábafüzes búcsúját a templomnak nevét adó Szentháromság vasárnapján, a pünkösd utáni első vasárnapon tartják.