Pályázatok
Pályázatok
Máriaújfalu - Szennyvíz projekt
Máriaújfalu - Szennyvíz projekt
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Interaktív városnézés
Interaktív városnézés
Rendezvények 2018.
Rendezvények 2018.
Szerelmesek Fesztiválja
Szerelmesek Fesztiválja
Történelmi Napok
Történelmi Napok
Szentgotthárdi Hadiösvény
Szentgotthárdi Hadiösvény
Kaland és Játék
Kaland és Játék
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Közérdekű telefonszámok
Közérdekű telefonszámok
Jooble - Álláslehetőségek a környéken
Jooble - Álláslehetőségek a környéken
Szentgotthárd lap
VIII. évfolyam 11. szám
Turizmus

Nagyboldogasszony templom

Nagyboldogasszony templom

A Nagyboldogasszony templom 1748-1779 között épült Franz Anton Pilgram tervei alapján, letisztult barokk stílusban. A templom alapkövét 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés olyan gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben sor kerülhetett a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. A templom kőcsipkés homlokzatán látható felirat tájékoztat arról, hogy Leeb apát kezdte el az építkezést, és utóda, Alberik apát fejezte be. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án. Kovácsoltvas kapuja 1791-ből való.

A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772) volt.

A templom szobrai a Bécs melletti heiligenkreuzi ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Ferdinand Schwartz grazi orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár 1987-ben új mechanikát épített.

Külön figyelmet érdemel a művészi faragású szószék. A dúsan díszített, húsz ülőhelyes kórust, a nemes vonalú padokat és a sekrestye öltözőszekrényeit Kaspar Schrezenmayer (1693-1782) laikus testvér faragta. A sekrestye folyosóján a falba középkori és reneszánsz sírkövek lettek beépítve.

A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.