Pályázatok
Pályázatok
Rendezvények 2019.
Rendezvények 2019.
Máriaújfalu - Szennyvíz projekt
Máriaújfalu - Szennyvíz projekt
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Interaktív városnézés
Interaktív városnézés
Történelmi Napok
Történelmi Napok
Kaland és Játék
Kaland és Játék
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Közérdekű telefonszámok
Közérdekű telefonszámok
Jooble - Álláslehetőségek a környéken
Jooble - Álláslehetőségek a környéken
Szentgotthárd lap
IX. évfolyam 10. szám
Turizmus

Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeum

Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeum

A Hunyadi út 6. szám alatti ún. "Stájer ház" épületének átalakításával - egykor a Kaszagyár osztrák munkásainak szállása volt - 1983. április 29-én nyílt meg Szentgotthárdon a Helytörténeti és Nemzetiségi Múzeum. A múzeum létesítéséről 1982 szeptemberében született döntés a település alapításának 800. évfordulója és a városi rang elnyerése kapcsán. A szlovén nemzetiségű Gáspár Károly nyugalmazott általános iskolai igazgató még életében felajánlotta gyűjteményét egy Szentgotthárdon létesítendő múzeum számára. A múzeum törzsgyűjteményét az akkori tanácsnak felajánlott négy gyűjtemény alkotja. Feldolgozását és a kiállítások megrendezését a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága vállalta, amely 1984-ben a múzeum kezelői jogát is átvette. Pável Ágoston születésének 100. évfordulóján - 1986-ban - a múzeum felvette a vidék szülöttének és kutatójának nevét.

ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK:

Az 1664. évi szentgotthárdi csata

Múzeumunk első emeleti digitális terepasztalán az 1664-es szentgotthárdi csata elevenedik meg, amely több szempontból is kiemelt jelentőségű: egyrészt ez volt a török hódoltság korának harmadik legnagyobb ütközete, másrészt az 1600-as években városunk mellett zajlott le az első olyan nagy erőket felvonultató magyarországi csata, amely nem az oszmánok győzelmével végződött. A terepasztal audiovizuális eszközei (képek, térképek, ábrák, narráció) szakszerűen, ugyanakkor könnyen érthetően beszélik el a csata előzményeit, lefolyását és következményeit. Az is mindenki számára világossá válhat, miért emlegetik a magyar történelem egyik legszégyenteljesebb szerződésének az ütközet után megkötött vasvári békét. Az érdeklődők a csata megismerésén túl különböző menüpontok közül választhatnak: kvízkérdések segítségével tesztelhetik tudásukat; bővebben tájékozódhatnak az ütközethez kapcsolódó fogalmakról, fontosabb személyekről; meghallgathatják a híres szentgotthárdi költő, Csuk Ferenc csatáról szóló hangoskönyvét.
 
A digitális terepasztal 2015-ben egy "Hadiösvény" elnevezésű programmal bővült. Ennek keretében a látogatók személyesen cseppenhetnek bele az 1664-es eseményekbe egy interaktív film segítségével, amelyben ők, mint aktív szereplők vesznek részt. Az ügyesebbek részére a játék végén egy titokzatos történet rajzolódik ki. A játék narrátora Görög László színművész. A programot az 1990-es évek egyik legismertebb hazai zenésze, Pierrot fejlesztette ki, akinek nevét nemcsak a könnyűzenei életben, hanem a digitális játékfejlesztői körökben is elismerően jegyzik. 
 
A csatakiállítás és a terepasztal továbbfejlesztése 2017-ben valósult meg. Ebben az évben készült el a csataanimáció szlovén és német nyelvű változata. Nagy méretű tablók mutatják be az ütközet vezetőit, Perjés Géza által készített térképvázlatokat, a 17. századi keresztény és török hadi felszereléseket, valamint a korabeli tudósításokat. A tablókon három nyelven (magyar, német, szlovén) olvasható rövid kísérőszöveg, továbbá képeken látható a szentgotthárdi és nagyfalvi (ma Mogersdorf, Ausztria) templom csatát ábrázoló freskója.
Ipartörténeti kiállítás

A Pável Ágoston Múzeum állandó kiállítása a múlt századfordulón létesült szentgotthárdi gyárakat mutatja be. A mai Hunyadi utcában valóságos gyárfüzér alakult ki, az üzemek országosan is egyedülállóak voltak. Ezek a gyárak Széll Kálmán és Dr. Vargha Gábor lokálpatrióta jogász hathatós közreműködése nélkül nem jöhettek volna létre. A megyében itt létesült az első és egyetlen dohánygyár 1894-ben, mely 1948-ig működött. Az Első Magyar Óragyárat a honfoglalás milleniumi évében, 1896-ban alapították. Sajnos ez a gyár működött a legrövidebb ideig, a trianoni békediktátumnak is köszönhetően 1924-ben Bécsbe költözött. A két legnagyobb üzem, a Selyemgyár és a Kaszagyár valóságos sikerpályát futott be, termékei messze földön híresek voltak. Előbbit az olasz származású, de Bécsben élő Bujatti testvérek alapították 1899-ben, a szentgotthárdi Kaszagyár megálmodója a szintén osztrák Josef Wieser volt. E két gyár a II. világháborúig volt tulajdonosaik kezében, a kommunista hatalomátvétel után állami kézbe kerültek. A Kádár-korszak alatt élték virágkorukat, majd az ezredfordulóra a Kaszagyár fizetésképtelenné vált, 2001-ben be is zárt. A Selyemgyárat 1992-ben a bergamoi székhelyű Radici-csoport vásárolta fel, létrehozván saját textilüzemüket.

A kiállításban az egyes gyárakat bemutató képek mellett megtekinthetők a Kaszagyár gépeinek és termékeinek kicsinyített másai - köztük a leghíresebb farkaskalapács -, valamint külön kérésre az üzemek brigádnaplói is. Egy érintőképernyős monitoron keresztül a kiválasztott gyárakról tudhatunk meg több információt. Bepillanthatunk az üzemek gyártási munkafázisába, böngészhetünk az életképek között, továbbá a Kaszagyár és a Selyemgyár működéséről kisfilmet is megtekinthetünk. A multimédiás bemutatónak hamarosan elérhető lesz a szlovén és német nyelvű változata.

A kiállítás a 2017-es EMMI-Kubinyi pályázat támogatásával valósult meg.

Gerencsérek

Az ország délnyugati részén a sok csapadék és a gyenge minőségű agyagos termőföld nem igazán kedvez a búza és egyéb gabonafélék termesztésének. Azonban pont az agyagos föld segítette a fazekasság kialakulását, amely a térség egyik fő megélhetési forrását adja mind a mai napig. Vas és Zala megyében - különös tekintettel az Őrség és a Hetés vidékére - számos faluban foglalkoznak e mesterséggel. Fontos megjegyezni, hogy a Délnyugat-Dunántúlon magyar köznyelvvel ellentétben a fazekasokat gerencsérnek nevezik, amely a szláv "kis fazék" szóból származik. Kiállításunk öt tárlója a következő fazekasmesterek munkáit mutatja be: Züric-völgy és környéke; rábavidéki szlovén mesterek; jáki gerencsérek; kályhások és habánok; kisebb vasi műhelyek. A habánok a reformációt képviselő anabaptisták egyik csoportja volt, nevük a német "Haushaben" (magy. háztartás) szóból ered és a német nyelv egy régebbi változatát beszélték. Kerámiakultúrájuk hazánkban a 16. század utolsó éveiben vert gyökeret. A "kisebb műhelyek" nevű tárlóban a vasvári, kőszegi, sárvári fazekasok munkái láthatók.

A kiállítás 2017-től az emeleten, az utolsó kiállítóteremben tekinthető meg, amely a korábbi "Délnyugat-Dunántúl fazekassága" tárlatnak felújított, ugyanakkor egyszerűsített változata.

A Szentgotthárd környéki szlovének életmódja

Múzeumunk földszintjén a rábavidéki szlovének (vendek) életét és kultúráját bemutató kiállítást tekinthetnek meg. Olvashatnak múzeumunk névadójáról, Vas megye legismertebb irodalomtörténészéről és etnográfusáról, Pável Ágostonról. A kiállításban látható gyűjtemények gerincét - szám szerint 461 tárgyat -  a szintén neves néprajzkutató Gáspár Károly gyűjteménye adja. Betekintést nyerhetnek a rábavidéki vendek történetébe, népviseletébe, konyhai és munkaeszközeibe. Külön figyelmet érdemel a nyílt tűzhely, amelyet múzeumunk eredeti állapotában mutat be. Különösen a gyermekek számára lehetnek érdekesek a népi játékokat és a népszokásokat bemutató tárlók: láthatják, hogy nagyszüleik-dédszüleik korában milyen egyszerű kis játékok voltak.

A SI-HU határon átnyúló együttműködés keretében megvalósult, "A megélt táj" projekt során múzeumpedagógiai helyiség is kialakításra került a kiállítóteremben. Itt a gyermekek nyugodt környezetben, játékos formában ismerkedhetnek meg a kiállítás anyagával. Multimédiás szoftvereink további lehetőséget biztosítanak a kiállításon/foglalkozáson megszerzett ismeretek elmélyítésére. 

Az időszaki kiállításokról, programokról, további információkról a múzeum weboldalán tájékozódhatnak: http://www.sztgmuzeum.hu/index.php/hu/