1956 hőseire, áldozataira emlékeztek

Október 23-án emlékeztek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulójáról Szentgotthárdon. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött a Nagyboldogasszony templomban, majd a Hősi Emlékműnél beszéddel, műsorral, koszorúzással folytatódott. A programot Szentgotthárd Város Fúvószenekara kísérte.
A Himnusz elhangzása után Hrabovszky-Orth Katinka köszöntötte az ünneplőket, az önkormányzat, a történelmi egyházak, az iskolák és civil szervezetek képviselőit – köztük Huszár Gábor polgármestert, Vámos Zoltán főispánt, dr. Orbán Istvánt, a Szentgotthárdi Járási Hivatal vezetőjét és Leopold Ferencet, az ’56-os Szövetség elnökét. Ismertette a közelmúltban elhunyt Wittner Mária életét, aki 19 éves korában csatlakozott az ’56-os felkelőkhöz Budapesten a Corvin közben, harcolt a Vajdahunyad utcában, november 4-én megsebesült. Sikerült Ausztriába szöknie, de hazatért. 1957 nyarán letartóztatták, 1958-ban első fokon halálra ítélték, másodfokon életfogytiglanit kapott. 1970-ben, az utolsó forradalmárok között szabadult. A Kádár-rendszer bukása után több 1956-os szervezet munkájában vett részt. 2006-tól 2014-ig országgyűlési képviselő volt, a forradalom és szabadságharc emlékét az 1956-os Emlékbizottság védnökeként is ápolta. Wittner Mária az ország egyik legismertebb 56-os forradalmára volt, szeptember 14-én hunyt el.
Az ünnepségen beszédet mondott Vámos Zoltán főispán. Megköszönte a meghívást és azt, hogy együtt ünnepelhet a szentgotthárdiakkal. Elmondta, hogy az 56-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulóját immár 33. alkalommal ünnepelhetjük meg. Az alkalomnak külön jelentőséget ad, hogy Szentgotthárd és térségének lakói az első világháború után előbb a trianoni diktátum, majd a második világháború után a kommunista diktatúra vasfüggönyének árnyékában élhettek, ezek szorították őket az ország peremére. Ezek a megpróbáltatások is hozzájárultak ahhoz, hogy a szabadság érdekében a korabeli Kaszagyár és Selyemgyár munkásai elindultak a szovjet emlékmű ledöntéséhez. Tudták, mit jelent a szabadság és függetlenség. A forradalom leverése után ördögi pusztításba kezdtek a kommunisták, az áldozatokon és családtagjaikon is megtorolták a felkelést. Vámos Zoltán az 1957-ben meggyilkolt Brenner János rábakethelyi káplán tragikus sorsát is az áldozatok sorába emelte.
Szentgotthárdot a legsötétebb időben is megtartotta az az önmegtartó erő, amely együttes cselekvésre ösztönöz, ennek köszönhető a város mai prosperálása is. „Az előttünk álló idő is komoly kihívást jelent: járványok, energiakrízis fenyeget. Jövőnk záloga, hogy képesek vagyunk-e az értékek megőrzésére és továbbadására. Képesek vagyunk-e a forradalom hőseit Nagy Imrét, Mindszenthy Józsefet példaképnek tekinteni? Szentgotthárdon, Magyarország legnyugatibb városában ma mindent megtesznek azért, hogy a hitét és nemzetiségét mindenki szabadon és békében megélhesse. A következetes, kitartó munka eredménye, hogy a szentgotthárdi apák továbbadták szüleik értékrendjét utódaiknak, s reményeik szerint gyermekeik is ezt fogják tenni. Tisztelet a bátraknak, dicsőség a hősöknek!” – fejezte be beszédét a főispán.
A program a Pannon Kapu Kulturális Egyesület Színjátszó Körének lendületes előadásával folytatódott. Hrabovszky-Orth Katinka összeállítása alapján „elevenedett meg” a korabeli történelem.
A műsor után elhelyezték a megemlékezés koszorúit a Hősi Emlékmű talapzatánál a város intézményei, az egyházak és civil szervezetek képviselői. Az ünnepséget a Szózattal zárták.
Fotó: Bana Ferenc
Szerző: Treiber Mária
Forrás: Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal