A két állam elnöke volt a díszvendége a szlovének szövetsége jubileumi ünnepségének

A Színházat megtöltötték a helyi szlovének és a szlovéniai vendégek. Tiszteletüket tették az eseményen a Rába-vidék és a Muravidék állami és egyházi vezetői, a kulturális egyesületek és a gazdasági élet szereplői. A meghívók nevében Kovács Andrea, a Magyarországi Szlovének Szövetségének elnöke, Kissné Köles Erika, szlovén nemzetiségi szószóló, Holecz Károly, az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke fogadta a vendégeket. Az ünnepségen részt vett Huszár Gábor Szentgotthárd polgármestere, Marton Ferenc a megyei önkormányzat alelnöke, dr. Orbán István a Szentgotthárdi Járási Hivatal vezetője, Szlovéniából Horváth Ferenc lendvai országgyűlési képviselő, Orbán Dusán a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke, Peter Stumf muraszombati püspök.

A szlovén és a magyar himnusz eléneklésével kezdődött az ünnepség. Kovács Andrea a szlovén szövetség elnöke köszöntötte a vendégeket és a két államelnököt. Beszédében emlékeztetett rá, hogy

a 30 évvel ezelőtt alapított Magyarországi Szlovének Szövetsége, lefektette a magyarországi szlovén nemzeti közösség kulturális autonómiájának alapjait. Eredményesen munkálkodik a kulturális örökség és az anyanyelv megőrzése és fejlesztése érdekében, kiadványokat jelentet meg, rendezvényeket szervez, és részt vesz a szlovén Rába-vidék gazdasági fejlesztésében. Sikeresen képviseli a szlovén közösség politikai, kulturális, oktatási és gazdasági érdekeit. Együttműködik az Országos Szlovén Önkormányzattal, hiszen a két szervezet feladatai szorosan összefonódnak. Munkájuk még sikeresebb és láthatóbb, amióta szószólójuk is van a magyar parlamentben. Jó együttműködést alakítottak ki a Szentgotthárdi Szlovén Főkonzulátussal és Szlovénia budapesti nagykövetségével is. A Magyarországi Szlovének Szövetségének elsődleges feladata továbbra is a szlovén kultúra, a nyelv megőrzése. Felnőtt és gyermek csoportok is dolgoznak égiszük alatt. Szervezetük, illetve a kulturális csoportok működését elsősorban a Szlovén Köztársaság Határontúli Szlovének Hivatalának anyagi támogatásával tudják ellátni, de az utóbbi években jelentősen megnőtt a magyar kormány anyagi hozzájárulása is. Az identitás megőrzése mellett törekszenek a szlovén nemzetiség által lakott terület, a Rába-vidék gazdasági fejlesztésére. A szövetség azon is dolgozik, hogy a régiót gazdaságilag fejletté tegyék, vonzó munkalehetőséget és tisztességes életkörülményeket teremtve a fiataloknak az otthonmaradáshoz. „Vannak terveink, törekvéseink és szeretnénk a jövőben is a Magyarországon élő szlovén közösségért, annak eredményesebb jövőjéért dolgozni” – fejezte be beszédét Kovács Andrea.

Hirnök József a Magyarországi Szlovének Szövetségének alapítója és korábbi elnöke is összegezte a történteket. Harminc évvel ezelőtt a demokratizálódási folyamat elérte Magyarországot és így a Rába-vidéket is. A szlovének szövetsége alapszabályában rögzítették „kultúránk, anyanyelvünk megőrzését, oktatási intézményeink támogatását, nemzetiségünk informálását, jó kapcsolatok kialakítását az anyaországgal, Szlovénia és Magyarország intézményeivel. Anyanyelvünk, azaz eszköz, melyen keresztül megvalósíthatjuk önmagunkat. Ezért már 1991-ben megjelentettük saját lapunkat, a Porabje újságot (az irodalmi nyelvet és a Rába-vidéki nyelvjárást is használják), és rádiót is alapítottunk.”

Tizenöt évvel ezelőtt a szövetség felismerte, hogy gazdasági területen is szükséges lenne a fejlődés elősegítése. Amikor 2004-ben Magyarország és Szlovénia az Európai Unió teljes jogú tagjává vált, jó lehetőség kínálkozott a Rába-vidék gazdaságának fejlesztésére. 2006-ban létrehozták a Szlovén Vidék Közhasznú Nonprofit Kft-t, amely a mai napig koordinálja és előkészíti a gazdasági projekteket. „Komoly tapasztalatokat szereztünk az érdekegyeztetéseken, megtanultunk tárgyalni, kivívni jogainkat, és közösen dönteni sorsunkról. A 30. évforduló megfelelő alkalom arra, hogy újra gondoljuk céljainkat, feladatainkat. Önökkel együtt, akik még szlovénnek vallják magukat, önökkel együtt az anyaországból – akiknek segítsége nélkül már talán nem is lennénk – és önökkel kedves magyar barátaink.

Borut Pahor szlovén köztársasági elnök ünnepi beszédében azt emelte ki: a történelem az itt élő népekre bízta azt a küldetést, hogy megőrizzék identitásukat. Magyarország és Szlovénia közös feladata, hogy saját területén elősegítse a kisebbségek fennmaradását és fejlődését.

„Magyarország köztársasági elnökével, és a határ mindkét oldaláról érkező sok baráttal közösen ünnepeljük a Magyarországi Szlovének Szövetségének fennállásának 30. évfordulóját. Ez az egész szlovén közösség ünnepe, a Rába-vidék ünnepe és a közös, határon átnyúló régió ünnepe.

A Magyarországi Szlovének Szövetsége három évtized alatt sok mindent elért. Hálásak vagyunk, hogy mindig a többségi nemzettel együttműködve és harmóniában törekedtek a közösség fejlődésére. Korán felismerték a határon átnyúló integrációban rejlő adottságokat és a két ország európai uniós tagsága által kínált fejlesztési lehetőségeket. A Szlovén Vidék Közhasznú Nonprofit Kft. létrehozásával a Szlovének Szövetsége a régió gazdasági fejlődésének fontos hajtóerejévé vált. Projektjeik a gazdag kulturális örökségből és a hagyományos életmódból merítenek, ugyanakkor a közösség fiatal tagjait szólítják meg és szellemiségük európai. Pontosan ilyen a Szlovén Mintagazdaság projekt, amely az ökológiai termelés és a fenntartható turizmus irányelveinek megfelelően működik. Örülök, hogy mindkét ország, Szlovénia és Magyarország részéről is nagyobb ez a támogatás, mint korábban bármikor. Most, amikor a válsághelyzet újra és újra emlékeztet bennünket a jószomszédi viszony és a határokon átnyúló összeköttetés jelentőségére, ez különösen fontos.

Az a tény, hogy a Magyarországi Szlovének Szövetségének 30. évfordulóját Magyarország köztársasági elnökével és a szlovéniai magyar kisebbség képviselőivel együtt ünnepeljük, még inkább megerősíti, mekkora jelentősége van az önök küldetésének.

Borut Pahor beszéde után díszes emléklapot adott át Hirnök Józsefnek, a szövetség első, alapító elnökének, és Kovács Andrea mostani elnöknek.

Áder János köztársasági elnök Márai hazaszeretetről szóló írásából idézve kezdte beszédét. A Magyarországi Szlovének Szövetsége 30 éve fáradozik azon, hogy e hazában a szlovén nemzetiségiek sose érezzék magukat egyedül. Hogy nemzetiségük, ne csak homályos fogalom, de megtartó közösség is legyen. Hogy a kulturális örökség, ne csak afféle cifra holmi legyen, amit a nagyszülők őriznek a ládafiában és csak ünnepeken szokás elővenni onnan. Hogy ez a táj, ahol sok nemzedék óta élnek, mindig otthonuk maradhasson. Ma minden magyarországi szlovén büszkén vallja, vallhatja magát egyszerre szlovénnek és közös hazánkat is magáénak. Aki hazához és nemzethez kétfelé egyformán tartozik, az nem megosztja ragaszkodását, hanem megkettőzi azt. Magyarország Alaptörvénye szerint, minden velünk élő nemzetiség „államalkotó tényező”. De ez korántsem jelenti azt, hogy a többségi társadalom – valamiféle kegyet gyakorolva – elismeri és hozzászámolja az államhoz nemzeti közösségeinket. Osztozunk velük a közös életben, a közös hazában.

A magyar és szlovén nemzet sok évszázados békés együttélése példaértékű, az örökölt ellentétektől szabdalt Kelet-Közép_Európában. A szlovén Alkotmány őshonos közösségként tekint a muravidéki magyarságra, széleskörű kulturális, nyelvhasználati és önrendelkezési jogot biztosít nekik. A legkevesebb, hogy mi is ugyanezt tesszük a magyarországi szlovénekkel, mert ez az elvárásunk, ez a mércénk. Az államelnök beszéde végén megidézte Kühár János, Felsőszölnök egykori plébánosának emlékét. A 120 esztendeje született atya az együttélés, az örökségben megmaradás igazi apostola volt. Igyekezett, nemcsak szűkebb környezetének, hanem a hazai szlovénségnek is jó pásztora lenni. Öreg Remington írógépén készült írásaival, nyelvjárásban is készített fordításaival erősítette a szlovének nyelvi- és identitás tudását. Közel fél évszázadig segítette a kultúra és anyanyelv megőrzését. Szolgálata túlterjedt a templomi közösség, a falu határán, és sohasem szűnt meg ezekkel a szavakkal bíztatni övéit: szlovének voltunk, szlovének vagyunk, szlovének maradunk és maradjanak azok gyerekeik is!

„Ezen a szép ünnepi napon, magam se kívánhatok, többet, jobbat, illőbbet a szlovén közösségnek.”

Az ünnepséget kulturális műsorral foglalták keretbe, amelynek forgatókönyvét Valentina Novák írta és rendezte.