Pályázatok
Pályázatok
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Interaktív városnézés
Interaktív városnézés
Történelmi Napok
Történelmi Napok
Szentgotthárdi Hadiösvény
Szentgotthárdi Hadiösvény
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Közérdekű telefonszámok
Közérdekű telefonszámok
Szentgotthárd lap
XIV. évfolyam 2. szám
Hírek

Csákányi László ma lenne 100 éves

Csákányi László ma lenne 100 éves
2021. január 13. szerda, 08:51

2012-ben, amikor a városvezetés elhatározta, hogy egy nemes, sokak által támogatott ügy mellé áll és hozzáfog a mozi külső és belső felújításához, még nem tudhattuk, mekkora szeretettel fogadják a szentgotthárdiak évszázados múltú kulturális színterünk újjászületését. Abban azonban biztosak voltunk, hogy a megújult létesítmény névadójának a gimnázium egykori tanulóját, Jászai Mari-díjas magyar színművészt, érdemes és kiváló művészt kell választanunk.

 

 

Csákányi László 1921. január 13-án, Németújváron született. Horvát családból származott, utóbb nevét Zsigovitsról Csákányira magyarosította. Középiskolai tanulmányait a szentgotthárdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban végezte. Később, az osztálytalálkozók alkalmával visszajárt a városba, meglátogatta az itt élő rokonait, barátait. Sokaknak van róla egy-egy emléke, sztorija a városlakók közül. A gimnáziumot követően a Budapesti Színművészeti Akadémiára felvételizett. Színinövendékként már a Nemzeti Színházban statisztált. A színház igazgatója, Németh Antal megígérte neki, hogy diplomájának megszerzése után szerződteti. Az oklevéllel azonban katonai behívóját is kézhez kapta. A frontról és a szovjet hadifogságból csak négy év után tért haza. A Nemzeti már nem tartott igényt rá. Nehéz időszak következett: hónapokig szülei tartották el, mígnem a háromtagú Görbe Tükör együttes befogadta: paródiákkal, zenés burleszkekkel járták a vidéket. 1948-ban Egri István szerződtette a Pesti Színházba, útja innen az Úttörő, majd az Ifjúsági Színházhoz vezetett. 1953-tól a Fővárosi Operettszínház, 1956-tól a Petőfi Színház, 1963-tól a Vígszínház, 1971-től a József Attila Színház, 1974-től élete végéig a Vidám Színpad tagja volt. Élete során több mint száz színházi szerepet játszott el. Csákányi László kiváló karakterszínész, sokoldalú, jellemábrázoló művész, drámákban és vígjátékokban egyaránt otthonosan mozgott. Igazi népszerűségét mégis egy dalnak köszönhette. Az Operettszínház 1955-ben mutatta be Huszka Jenő "Szabadság, szerelem" című operettjét, ebben énekelte el Melchior doktorként a „Doktor úr, doktor úr, a maga szíve sose fáj” című dalt. A fülbemászó dal olyan sikernek bizonyult, hogy még jóval később sem tudott úgy színpadra lépni, hogy a közönség ezt ne követelte volna tőle. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik "A vén budai hársfák békésen suttognak" című dal népszerűsítése Eisemann Mihály Bástyasétány 77 című operettjéből, valamint Breitner János szerzeménye, "Az öreg fiú dala". Pedig nem ismerte a kottát, és állítása szerint mit sem értett a zenéhez. Népszerű szinkronszínész is volt, szeretett és kiválóan tudott szinkronizálni. Az 1951-ben megalakult Magyar Szinkronfilmgyártó Vállalat az elsők között hívta szinkronmunkára. Ezen a vonalon az igazi népszerűséget a "Foxi Maxi" című rajzfilmsorozat szinkronalakítása hozta, és persze Frédié, a kőkorszaki szakié. Tőle kapta hangját Karak, a róka, a "Vuk" című rajzfilmsorozat egyik hőse is, de bizonyára mindannyian emlékszünk Gombóc Artúrra is. Sokat és nagy sikerrel foglalkoztatta a televízió és a rádió. A rádiókabaréban Agárdi Gáborral együtt évekig ők voltak a két krahácsi atyafi, a fiatalabb korosztály körében népszerű „Mikrobi” című rádiójáték-sorozatban ő volt a címszereplő robot hangja. A televízióban vidám jelenetek biztos sikerre számító, állandó szereplője volt. Egyik főszereplője volt az 1979-ben bemutatott „Indul a bakterház”-nak, amely azóta a magyar filmtörténet egyik klasszikusa lett. Játszott az 1987-ban készült „Rab ember fiai”-ban. Utolsó filmszerepe a tánctanár Deutsch bácsi volt Koltai Róbert „Sose halunk meg” című vígjátékában, amelyet 1993-ban mutattak be. Művészi munkáját 1959-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1979-ben Érdemes művész, 1984-ben Kiváló művész lett. Lánya, Csákányi Eszter Jászai- és Kossuth-díjas színésznő, Érdemes művész, a magyar színházművészet jeles alakja. Csákányi László negyven évet töltött el a pályán, Budapesten halt meg 1992. november 3-án, s ezt követően a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

A szentgotthárdi mozi 2013. december 8-án, fennállásának 100. évfordulóján felvette a Csákányi László Filmszínház nevet. Ezzel egy új korszak vette kezdetét a minden tekintetben megújult mozi életében, az évek és a városlakók szeretete, érdeklődése pedig igazolta azt, hogy érdemes volt időt, energiát és anyagi forrást fordítani arra a kezdeményezésre, amelyet egy lelkes lokálpatrióta és filmkedvelő csoport indított útjára.

A mozi azóta nem csupán hagyományos funkcióját látja el, helyet ad közönségtalálkozóknak, kulturális programoknak és a filmklub is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Talán elmondhatjuk, hogy az intézmény tevékenysége méltó a névadójához.

Csákányi László 100. születésnapja alkalmából a mozi galériáján egy kis kiállítást rendeztünk be, amelyet egyelőre sajnos csak fotókon láthatnak, de bízunk benne, hogy a vírushelyzet elmúltával mihamarabb személyesen is megtekinthetik a művész néhány használati tárgyát, amelyeket lánya, Csákányi Eszter  Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő bocsátott rendelkezésünkre.

 

Forrás: Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal
Eseménynaptár
2014. november
HKSzeCsPSzoV
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Facebook
hirdetés
St. Gotthard Spa & Wellness Andante RestaurantHotel Lipa
hirdetés