Helytörténeti érdekességek - A magtártemplom
Magtártemplom? Magtárszínház? Talán még a szentgotthárdiak között is akad olyan személy, aki nem ismeri az elnevezés eredetét. Helytörténeti érdekességek sorozatunk legújabb bejegyzéséből - sok érdekesség mellett - erre is választ kaphatnak.
A Magtártemplom egyik kevéssé ismert nevén a Szent Gotthárd-templom. A Szentgotthárdon állt ciszter templomot 1184-ben, majd ennek alapjaira 1676-1677-ben építették. A XVIII. század végétől magtárként hasznosították: innen származik a neve is.
III. Béla 1183-ban Szentgotthárdon ciszterci kolostort alapított. 1184-ben P. apát és 12 szerzetes érkezett Trois de Fontaines-ből, akik elkezdték a templom, a kolostor és a gazdasági épületek építését. Háromhajós, román stílusú templom épült. Ezt 1526 után Serédy Gáspár apát kezdte honvédelmi célokra várrá átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok foglalták el a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A háborús pusztítások után Széchényi György kalocsai, majd esztergomi érsek 1676-ban - az 1184-es templom egyes részeit felhasználva - újjáépítette a harcokban erősen megrongálódott templomot. Ez 1677 és 1740 között működött.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott. A stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll.
II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és annak az északi mellékfolyosójában kialakított kápolnába helyezték.
Szentgotthárd alapításának 800. évfordulójára a Magtártemplomot színházzá alakították (ezért nevezzük Magtárszínháznak is.) Ennek az épületnek a déli fala ma is megegyezik az eredeti 1184-es templom falával. Műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka.
A ciszter tanösvény kialakítása során a Színház épülete mellett is lesz egy nyitott kódex, amelyből további érdekességeket tudhatnak meg a város e fontos épített örökségéről, sőt az egykori középkori épületegyüttes vizuálisan is megjelenik.
Forrás: Honismereti Klub