Magyar, osztrák, szlovén veterán katonák találkoztak

A szentgotthárdi önkormányzat nevében Szép Renáta (a program moderátora) köszöntötte a hivatásos és nyugállományú katonákat és a vendégeket, ismertette a programot.

Majthényi László a Vas Vármegye közgyűlésének elnöke nyitóbeszédében kiemelte, a veteránok pályájuk során sok mindent megéltek és esküjükhöz híven mindhárom országban hazájukat szolgálták, és még ma is ápolják hagyományaikat. A mai időkben különösen fontosak az ilyen találkozások, az elnök reményét fejezte ki, hogy folytatása is lesz ennek a szomszédos országokban.

Huszár Gábor Szentgotthárd polgármestere személyes katonai élményeit is közreadva (többször derültséget keltve) azt kérte, ez a találkozó a szakmai kérdések mellett szóljon a barátságról, a jó hangulatról és a hagyományteremtésről is.

Az előadások sorát Tatár József, a Velem Korona galéria vezetője kezdte, a szentgotthárdi csata történetét elevenítette fel kiemelten a hadászati szempontokra koncentrálva mutatta be az európai keresztény sereg és a török sereg küzdelmét.

„A határőrség szerepe a hármas határon” címmel Béndek József nyugállományú altábornagy, a Határőrség utolsó országos parancsnoka tartott érdekfeszítő előadást. Történelmi áttekintést nyújtott a határok 20. századi változásairól és ennek nyomán a határőrizet törvényileg szabályozott, szervezeti és működési szabályainak alakulásairól egészen 2007-ig – az önálló határőrség megszüntetéséig – amikor is beolvadt a rendőrség kötelékébe. A veteránok és idősebb hallgatók közül sokuknak még élő emlék: a határsáv, a nyomsáv, a műszaki zár elektromos jelzőrendszerrel, a beléptetési kapu és az igazoltató, vagy járőröző határőr katonák látványa.

Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, ezzel nyitottá vált a határ, 2007-től a Schengeni-övezet tagjaivá váltunk. Az országok közötti együttműködés nem szűnt meg, ma a mélységi ellenőrzéseken és a déli határon közösen járőröznek a magyar rendőrök szlovák, osztrák, szlovén kollégáikkal. Béndek József előadását azoknak az országoknak a határszakaszait mutató fotóival zárta – szögesdrót-kerítések, hatalmas épített falak – amelyek az illegális migráció elleni védekezésről adnak hírt.

Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök, Magyarország katonai ordináriusa, „A tábori lelkészi szolgálat hazai működése” című előadását a püspök egyéb elfoglaltsága miatt dr. Író Sándor tábori lelkész tolmácsolta. A rendszerváltás után 1994-ben kötött egyezményt a Vatikáni Szentszék a Magyar Köztársasággal, amit 1997-ben ratifikáltak, ezzel indíthatták újra az állandó lelkészi szolgálatot a hadseregben (1951-ben felszámolták). A tábori lelkészek a külszolgálatot vállaló katonák mellett ma is jelen vannak.

A Magyar Honvédség humán gondoskodási tevékenységéről számolt be Csatári Zsanett százados, a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Igazgatási és Központi nyilvántartó Parancsnokságának irodavezetője. Az iroda a szolgálatban lévő és a nyugállományú katonák ellátását is szervezi, amely kiterjed a katonaözvegyekre, árvákra, a balesetet szenvedőkre is. Kapcsolatot tartanak velük, segélyekkel is támogatják a rászorulókat, valamint egészségügyi ellátásukról, üdülésükről és különféle programok szervezéséről is gondoskodnak. „A kegyeleti ellátás szomorú kötelességünk – temetéskor katonai tiszteletadást szervezünk, és a temetési költségekhez is hozzájárulunk.”. Csatári Zsanett kiemelte, hogy a találkozó azért is fontos számukra, mert feladataik közé tartozik a katonai emlékek és a hagyományok őrzése is.

Az előadások után felszólaltak és ajándékokat adtak át a szervezőknek az osztrák és a szlovén küldöttségek vezetői.

A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége nevében Hazuga Károly nyugalmazott altábornagy köszönte meg a találkozó létrehozását – kiemelve, hogy ez történelmi helyszínen, a hármashatár városában volt – az önkormányzatnak és Farkas Csabának a Szülőföld Egyesület vezetőjének (kiadványaikat meg lehetett vásárolni). László Attila nyugalmazott alezredes a dunántúli régiós bajtársi szervezet nevében búcsúzott a leköszönő elnöktől, Hazuga Károlytól. Durgó Tamás alezredes emlékplakettet adott át Huszár Gábornak.

A zárszót Bauer Károly a város korábbi polgármestere és díszpolgára mondta. Szentgotthárd és a kistérség élete mindig is összefüggött a határhelyzettel. A határőrséggel kiváló kapcsolatot ápoltak, sokszor a bajban is segítettek a katonák, legyen szó télen járhatatlan utakról, árvízről, vagy gyors egészségügyi gondok megoldásáról. A kulturális programokból is kivették részüket. A „Határőr város” címet is elnyerték. „A határ régebben elválasztott minket a hasonló életet élő szomszédainktól, nem járhattunk át szabadon, de a határőrök jelenléte egyfajta biztonságot is jelentett, például éjszakára se zárták a házak ajtaját a falvakban. A rendszerváltás után Szlovéniával és Burgenlanddal is élénk kapcsolatot alakítottunk ki.” – mondta Bauer Károly és gratulált a rendezvény megszervezéséhez.

A program a kolostor és a templom bemutatásával és közös ebéddel zárult a fürdőben.