Pályázatok
Pályázatok
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Interaktív városnézés
Interaktív városnézés
Történelmi Napok
Történelmi Napok
Szentgotthárdi Hadiösvény
Szentgotthárdi Hadiösvény
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Közérdekű telefonszámok
Közérdekű telefonszámok
Szentgotthárd lap
XIV. évfolyam 2. szám
Kiemelt hírek

1956 hőseire, áldozataira emlékeztek

1956 hőseire, áldozataira emlékeztek
2022. október 28. péntek, 09:05

Október 23-án emlékeztek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulójáról Szentgotthárdon. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött a Nagyboldogasszony templomban, majd a Hősi Emlékműnél beszéddel, műsorral, koszorúzással folytatódott. A programot Szentgotthárd Város Fúvószenekara kísérte.

A Himnusz elhangzása után Hrabovszky-Orth Katinka köszöntötte az ünneplőket, az önkormányzat, a történelmi egyházak, az iskolák és civil szervezetek képviselőit – köztük Huszár Gábor polgármestert, Vámos Zoltán főispánt, dr. Orbán Istvánt, a Szentgotthárdi Járási Hivatal vezetőjét és Leopold Ferencet, az ’56-os Szövetség elnökét. Ismertette a közelmúltban elhunyt Wittner Mária életét, aki 19 éves korában csatlakozott az ’56-os felkelőkhöz Budapesten a Corvin közben, harcolt a Vajdahunyad utcában, november 4-én megsebesült. Sikerült Ausztriába szöknie, de hazatért. 1957 nyarán letartóztatták, 1958-ban első fokon halálra ítélték, másodfokon életfogytiglanit kapott. 1970-ben, az utolsó forradalmárok között szabadult. A Kádár-rendszer bukása után több 1956-os szervezet munkájában vett részt. 2006-tól 2014-ig országgyűlési képviselő volt, a forradalom és szabadságharc emlékét az 1956-os Emlékbizottság védnökeként is ápolta. Wittner Mária az ország egyik legismertebb 56-os forradalmára volt, szeptember 14-én hunyt el.

Az ünnepségen beszédet mondott Vámos Zoltán főispán. Megköszönte a meghívást és azt, hogy együtt ünnepelhet a szentgotthárdiakkal. Elmondta, hogy az 56-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulóját immár 33. alkalommal ünnepelhetjük meg. Az alkalomnak külön jelentőséget ad, hogy Szentgotthárd és térségének lakói az első világháború után előbb a trianoni diktátum, majd a második világháború után a kommunista diktatúra vasfüggönyének árnyékában élhettek, ezek szorították őket az ország peremére. Ezek a megpróbáltatások is hozzájárultak ahhoz, hogy a szabadság érdekében a korabeli Kaszagyár és Selyemgyár munkásai elindultak a szovjet emlékmű ledöntéséhez. Tudták, mit jelent a szabadság és függetlenség. A forradalom leverése után ördögi pusztításba kezdtek a kommunisták, az áldozatokon és családtagjaikon is megtorolták a felkelést. Vámos Zoltán az 1957-ben meggyilkolt Brenner János rábakethelyi káplán tragikus sorsát is az áldozatok sorába emelte.

Szentgotthárdot a legsötétebb időben is megtartotta az az önmegtartó erő, amely együttes cselekvésre ösztönöz, ennek köszönhető a város mai prosperálása is. „Az előttünk álló idő is komoly kihívást jelent: járványok, energiakrízis fenyeget. Jövőnk záloga, hogy képesek vagyunk-e az értékek megőrzésére és továbbadására. Képesek vagyunk-e a forradalom hőseit Nagy Imrét, Mindszenthy Józsefet példaképnek tekinteni? Szentgotthárdon, Magyarország legnyugatibb városában ma mindent megtesznek azért, hogy a hitét és nemzetiségét mindenki szabadon és békében megélhesse. A következetes, kitartó munka eredménye, hogy a szentgotthárdi apák továbbadták szüleik értékrendjét utódaiknak, s reményeik szerint gyermekeik is ezt fogják tenni. Tisztelet a bátraknak, dicsőség a hősöknek!” – fejezte be beszédét a főispán.

A program a Pannon Kapu Kulturális Egyesület Színjátszó Körének lendületes előadásával folytatódott. Hrabovszky-Orth Katinka összeállítása alapján „elevenedett meg” a korabeli történelem.

A műsor után elhelyezték a megemlékezés koszorúit a Hősi Emlékmű talapzatánál a város intézményei, az egyházak és civil szervezetek képviselői. Az ünnepséget a Szózattal zárták.

Fotó: Bana Ferenc

 

Szerző: Treiber Mária
Forrás: Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal