Pályázatok
Pályázatok
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Interaktív városnézés
Interaktív városnézés
Történelmi Napok
Történelmi Napok
Szentgotthárdi Hadiösvény
Szentgotthárdi Hadiösvény
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Közérdekű telefonszámok
Közérdekű telefonszámok
Szentgotthárd lap
XIV. évfolyam 2. szám
Kiemelt hírek

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175 éves évfordulóján

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175 éves évfordulóján
2023. március 20. hétfő, 13:49

Március 14-én este tartották Szentgotthárdon az 1948-49-es forradalom és szabadságharc 175 évfordulójának tiszteletére rendezett városi ünnepséget. Dr. Melega Miklós a Vas Vármegyei Levéltár igazgatója mondott ünnepi beszédet.

A hagyományoknak megfelelően a Club 3 Étterem és Kávéháztól indult az ünnepi menet a Kossuth Lajos utcai domborműhöz. A Himnusz eléneklése után lépett a mikrofonhoz dr. Melega Miklós.

„Az egyik legszebb nemzeti ünnepünkre jöttünk össze. Március 15-e az az ünnep, amikor életkortól, világnézettől, pártállástól függetlenül mindenkinek együtt dobog a szíve, mint ahogy ez történt 1848. március 15-én is. Ilyenkor piros-fehér-zöldbe öltözik minden település, a kokárdát – ami a forradalom jelképévé vált – kitűzzük a szívünk fölé. Tudjuk, hogy a színeknek szimbolikája is van. A piros jelképezi az erőt, a bátorságot, a fehér a hűséget, a tisztaságot, a zöld a reménységet.

Ez a három szín jelképezi a magyar történelmet, a magyar mentalitást és eszembe juttat három személyt. Egyikük az Alföldön született, de 1839-ben, 16 évesen Ostffyasszonyfán szerelemre lobbant a nála két évvel idősebb CsáfordiTóth Róza iránt. Sopronban katonának állt, gyenge fizikuma miatt azonban leszerelték. Petrovics, a későbbiekben Petőfi Sándor a költészetnek élt, 1848. március 15-én tüzes szónoklataival buzdította a forradalmárokat. Nemcsak szavakban volt erős, hanem életét is adta a szabadságért. Batthyány Lajos korábban léha életet élt külhonban, adósságokat halmozott fel, de visszatért hazájába és gazdálkodni kezdett, majd a felsőházi ellenzék vezére lett. A magyar történelem első felelős kormányának miniszterelnökévé nevezte ki a Habsburg-házi király. Megpróbált lavírozni a haza és a bécsi udvar között, amikor nem sikerült, lemondott. Koholt vádak alapján végezték ki október 6-án. Horváth Boldizsár szombathelyi polgári családból származott, jogot végzett, a város jegyzője volt. A szombathelyi 16 pont megfogalmazója és összeállítója túlélte a forradalmat. Bár bebörtönözték, a kiegyezés után az új felelős kormány igazságügy-minisztere lehetett.”

A beszéd további részében dr. Melega Miklós arról a kivételes összefogásról beszélt, ami 1848-ban áthatotta a társadalmat, a három jeles személyiség közül Petőfi a nép fia, Batthyány az arisztokrata, Horváth Boldizsár a polgár lépett szövetségbe. Ellentétben a párizsi és a bécsi forradalmakkal nálunk békésen zajlottak az események 1848 tavaszán. A reformkorban egyfajta érdekegyesítés zajlott. A forradalom elbukott, két nagyhatalom – az osztrákok és oroszok – tudták csak legyőzni seregeinket, de az új, modern magyar nemzet megszületését nem tudták megakadályozni. A kiegyezés után soha nem látott fejlődés vette kezdetét. „Megosztottság helyett, ma is tudnunk kellene összefogni, egyirányban mozdulni. Legyen béke, legyen szabadság és egyetértés!” – zárta mondandóját a szónok.

A megemlékezésen közreműködött a Szent Gotthárd Általános Iskola kórusa, valamint a Szentgotthárdi Arany János Általános Iskola tanulói.

A megemlékezések koszorúit az ünnepség után elhelyezték a Kossuth-domborműnél Szentgotthárd állami szervezeteinek, intézményeinek, valamint a civil szervezeteknek a képviselői.

Az ünnepséget a Szózat eléneklésével zárták.

Fotó: Bana Ferenc

Szerző: Treiber Mária
Képek