Az államalapítás és a várossá avatás ünnepnapján

Alapításának 30. évfordulóján Polgármesteri Díszoklevélben részesült a Gotthard TV, a „Képviselő-testület Díszoklevelét" a Zaporozsec zenekar tagjai, a „Testnevelési és Sport Díjat" dr. Háklár Mónika hegymászó, a „Szentgotthárd Városért Díjat" Csuk Alajos vehette át Huszár Gábor polgármestertől. Bodorkós Imre plébánosnak emléklapot és egy festményt nyújtott át a polgármester. Az ünnepség végén a Szentgotthárd szakrális emlékeiről készített imázsfilmet mutatták be.
Szép Renáta ismertette a programot, majd Huszár Gábor polgármester tartott ünnepi beszédet. Köszöntötte a régi és az új önkormányzati képviselőket, a város díszpolgárait, a Dubravka Šekoranja szlovén főkonzult, Kissné Köles Erikát a szlovén nemzetiség parlamenti szószólóját.
Beszédében kiemelte, augusztus 20-án a magyarság életében olyan jelentős eseményekre emlékezünk, amik évszázadokra meghatározták hazánk történelmét, identitását, kultúráját. A kereszténység felvétele, az államalapítás és Szent István tisztelete mellett ez a nap Szentgotthárdon a várossá válás ünnepe is. István király bölcs előrelátása példa lehet ma is, munkálkodásával Európát is gazdagította. Az 1100-as évek végén senki nem láthatta, hogy 360 évvel később - 1664-ben - éppen itt, Szentgotthárdon dől el Európa sorsa, amikor a keresztény seregek győzelmet arattak a török csapatok fölött...
Szentgotthárdot a ciszterek alapították, akik egyúttal a térség kultúráját, gazdaságát, oktatását is meghatározták. Az erős összetartó közösség, a hit és a sok munka volt képes virágzó települést létrehozni a múltban és biztos jövőt építeni. A település mindig is vezető szerepet játszott a térségben és ez ma is így van.
A továbbiakban a kolostorépületben egykor állt Szent Bernát szoborról beszélt Huszár Gábor. Az eredeti szoborról kiderítette a polgármester, hogy jelenleg egy székesfehérvári iskolában van. Fölvették a kapcsolatot, szeretnék, ha visszakerülhetne. A mai modern technika révén 3D-s nyomtatásban Sohár Károly elkészítette a szobor másolatát, jelenleg ez látható az önkormányzat folyosóján. A további megoldásokról még tárgyalnak.
Az ünnepi beszéd végén a generációs folytonosságról, annak fontosságáról szólt és megköszönte mindazoknak a munkáját és együttműködését, akik felelőséggel együtt gazdagítják, gyarapítják Szentgotthárdot.
A kitüntetéseket Huszár Gábor polgármester adta át, Szép Renáta moderálta a programot és felolvasta a díjazottak méltatását.
Gotthard TV: „Napra pontosan 30 évvel ezelőtt, 1994. augusztus 20-án sugározták a Szentgotthárdi TV első adását. Első vezetője Monek László volt, aki előző évben kezdeményezte a kábelhálózat és a városi TV létrejöttét. Ekkor még csupán a városközpont 6 utcáját kapcsolták be a hálózatba, 5 évvel később már 2000 háztartásba jutott el adásuk."
A Gotthárd TV fennállásának 30. évfordulója alkalmából polgármesteri díszoklevélben részesült. Az elismerést Ágoston Gábor a városi TV szerkesztője vette át.
Zaporozsec zenekar: „Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Zaporozsec zenekar részére a hazai zenei életben elért sikereik, egyebek közt a Fonogram-díj elismeréseként, a zenekar alapításának 20. évfordulója alkalmából Szentgotthárd Város Képviselő-testületének Díszoklevelét adományozta. A Zaporozsec zenekart kereken 20 évvel ezelőtt szentgotthárdi fiatalok alapították. Varga Bence, Papp Dávid és Hoffmann Máté - majd csatlakozott a zenekarhoz Balaton Gergely is - pár évvel később már megnyerte az Átjáró Tehetségkutató versenyt, majd több tehetségkutató eseményen is eredményesen szerepeltek. Első rádiós sikerük a Buborék c. dal volt, de ez volt az első igazi siker, az első klip 2012-ben. Az igazi, nagy áttörést a 2014-es év hozta el számukra, amikor a híres legendát megzenésítő Mr. Gorsky című daluk egészen a Petőfi Rádió top 30-as listáig jutott. A 2016 novemberében megjelent Sok szerencsét, Mr. Gorsky! című album a zenekar korábbi rádióslágeréről kapta a nevét. A lemezen kiadott új dalok közül elsőként az „Azon az éjszakán" című Tom Odell dal magyar nyelvű átdolgozása debütált minden eddiginél nagyobb sikerrel, ezzel a dallal az együttes országos ismertségre tett szert. Az elmúlt években is folyamatosan nőtt a népszerűségük, újabb és újabb hanganyagokat készítettek, országszerte koncerteztek, rádiós- és televíziós műsorokban szerepeltek, idén pedig Fonogram-díjat is nyertek."
Dr. Háklár Mónika: A hegymászás területén elért sportteljesítményeinek és eredményeinek elismerése és megbecsülése jeléül a szentgotthárdi önkormányzat Szentgotthárd Testnevelési és Sportdíját adományozta. „Általános iskolai tanulmányait Szentgotthárdon végezte, itt is érettségizett a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. Ezt követően tanulmányait a Semmelweis Egyetem Fogorvostudomány Karán végezte, ahol 2011-ben fogorvosi diplomát szerzett. Kiskora óta vonzották a hegyek, de ha látott egy nagyobb falat, késztetést érzett arra, hogy megmássza. Falmászással először Budapesten kezdett foglalkozni, majd Ausztriában különböző tanfolyamokat végzett el. 2017-ben először az orfalui Rábavidéki Szlovén Kulturális Egyesülettel ment el a Triglavra (2864 m), két nap alatt mászta meg. Ezután döntött úgy, hogy felkészültsége már elég a folytatáshoz, így a Himalája megmászására indult. Megtalálta a Magyar Kaland Sportegyesületet, amely túravezetéssel is foglalkozik, többek között a Himalájára is. A magyar túravezetővel együtt összesen tizenegyen indultak el, csak hárman jutottak el a 6189 méter magas Island Peakre. Átélt földrengést, látott lavinát, de 2019. május 10-én meghódította a Himaláját és kitűzte a szentgotthárdi zászlót. A Himalája után 2019. december31-én a Kilimandzsárót is meghódította a szentgotthárdi hegymászó. Afrika legmagasabb 5895 méter magas Uhuru Peak pontját mászta meg, és juttatta fel a lassan már legendássá váló Szentgotthárd feliratú magyar zászlót. A következő hegy Dél-Amerika legmagasabb csúcsa, a 6926 méter magas Aconcagua volt. A rendkívül fegyelmezett szentgotthárdi sportoló 2022. január 24-én hódította meg az Andok legmagasabb csúcsát. A folyamatos, magas színvonalú, kitartó munkája a hegymászásban egyedülálló és példamutató a város sportéletében. E sportág megszállottja lett és hegymászóként végzett teljesítményével Szentgotthárd hírnevét vitte, viszi a világban. Kiváló sportmunkája elismerésre méltó."
Csuk Alajos: A helyi közélet, a helytörténet és a sportélet területén végzett kiemelkedő tevékenysége elismerése és megbecsülése jeléül Szentgotthárd Városért Díjat adományozott az önkormányzat. „Csuk Alajos általános iskolai tanulmányait Szentgotthárdon végezte, majd Zircre került, ahol tovább folytatta tanulmányait, később pedig sikeres szakközépiskolai érettségit tett. További iskoláit már munka mellett végezte, így szövő szakmunkás lett, valamint a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban sajátította el a számítástechnika alapjait. A későbbiekben tűzvédelmi, munkavédelmi szakképesítéseket is szerzett. 1982-ben labdarúgó edzői képesítő oklevelet, 1988-ban a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézete keretében Középfokú Sportszervező végzettséget szerzett. A közszolgálatban eltöltött 20 év során sok hatósági munkával kapcsolatos tanfolyamot is elvégzett. Már az általános iskolában megmutatkozott a sport iránti érdeklődése, főleg a labdarúgás tekintetében. Az általános iskolai osztálybajnokságokon, egyéb más jellegű versenyeken is sikeresen szerepelt és a szervezésben is közreműködött. Kitartása, munkája a révén elérte, hogy 18 éves korában Zircen a helyi sportegyesületnél hivatásos labdarúgó lett. 1968-ban megnősült, ekkor visszatért Szentgotthárdra. 1968-tól 1985-ig a Selyemgyárban dolgozott, ahol a munka mellett a gyári dolgozóknak szervezte a szabadidősportot. 1980-ban több sportvezetővel együtt jutalomutazás keretében részt vehetett a moszkvai olimpián. 1985. júniusában ajánlották fel neki a városi tanácsnál a sportfelügyelői állást, igy már hivatása lett a sportszervezés. A város és városkörnyék felnőtt és diáksportját szervezte a sportrendezvények mellett, koordinálta a külföldi sportkapcsolatokat, felügyelte a diák és versenysportot. Több népszerű sportrendezvény elindítása is a nevéhez fűződik. Például megálmodója volt az Alpokalja Kupa kispályás teremlabdarúgó tornának, több éven át rendezője volt, jelenleg is a versenybizottság tagja. Csuk Alajos évtizedekig meghatározó személyisége volt a hármashatár menti kisváros sportéletének. Futballozott, majd edzőként tevékenykedett, 1985. és 1991. között pedig városi sportfelügyelő volt. Csuk Alajos nyugdíjasként sem tétlenkedett, régi sportképek felkutatásával és közreadásával állított méltó emléket a város sportmúltjának, sok egykori sportolónak, vezetőnek a tekepálya előcsarnokában (amit azóta már elbontottak). Örökségmegőrző tevékenysége példamutató, hisz 2016-ban megszervezte Szentgotthárd sportja 130 éves évfordulójának ünnepélyes megemlékező közgyűlését. Tagja a Diabétesz Klubnak, a Galagonya Szív Klubnak, a Szentgotthárdi Nyugdíjas Egyesületnek, ahol két évig alelnök is volt. Fáradhatatlanul dolgozik a Honismereti Klubban, a helyi értéktárba is kerültek az ő általa publikált anyagok, az elmúlt időszak két sportkiállításának is szervezője volt. Nyitott szemmel jár a városban, városgazda szemmel követi a problémákat és javaslatokkal is él a megoldáshoz. Szenvedélye sportos témájú bélyegek gyűjtése. Vallja, a bélyeggyűjtés a sport tisztelete és értékelése, sporttörténeti dokumentáció. Szentgotthárd sporttörténetét követve és kutatva könyvet írt Szentgotthárd Sportjának 135 évéről."
Bodorkós Imre: Július végén búcsút kellett venni Bodorkós Imre plébános úrtól, hiszen augusztus 1-jén már Szombathelyen kezdte meg szolgálatát. Emléklappal és Kovács Ferenc „Korpusz" című festményével köszönték meg, amit a településért és a hívekért tett. Huszár Gábor polgármester elmondta, ugyan az utolsó szentgotthárdi miséje végén már elköszöntek tőle, de meghívták a város ünnepnapjára. „Öt év nem túl hosszú idő az egyház életében, de a 2019-2024 közötti szentgotthárdi évek az egyház és a város kézfogásának, egymást segítő gondolkodásának időszaka volt. Befejeződött a barokk templom felújítása, amit másodszor szenteltek föl, egyházi iskolát alapítottak, megnyitották az önkormányzati hivatal és a sekrestye közötti befalazott ajtót, zarándoklatokat szerveztek Imre atya vezetésével, „Legyetek szeretettel" címmel elkészült a Boldog Brenner János életét bemutató filmsorozat. Imre atya a Szentgotthárd szakrális értékeit bemutató imázsfilmnek is szereplője."
Bodorkós Imre köszönetet mondott az elismerésért, s azt kérte, hogy továbbra is munkálkodjanak azon, hogy e földi hazának és a mennyei hazának hűséges polgárai lehessenek.
„Szentgotthárd értékei" HUNGARIKUM pályázat. Szentgotthárd Város Önkormányzata a 2023. évi HUNGARIKUM pályázati felhíváson sikerrel szerepelt és bruttó 2,5 M Ft támogatást nyert el. A „Szentgotthárd értékei" címet viselő pályázat hatékonyan használta fel ezt a támogatást, számos programelem megvalósult, egyebek közt:
- Megtörtént a Szentgotthárdi Települési Értéktár és a Honismereti Klub weboldalának fejlesztése,
- Gotthárd napi programsorozatot is szerveztek, rajzpályázattal a legkisebbek számára, vetélkedővel a felső tagozatos diákoknak, a középiskolás osztályközösségeknek pedig egy rendhagyó pályázatot hirdettek: az értéktárban szereplő értékek bemutatására, ábrázolására, megjelenítésére videót/kisfilmet kellett készíteniük. Értékes ajándékokat tudtak adni valamennyi résztvevőnek, illetve osztálykiránduláshoz nyújtottak komoly összegű támogatást a pályázati forrásból.
- Az iskolákkal együttműködve a helyi látványosságok interaktív formában történő bemutatására nyílt napot is tartottak szervezett iskolai csoportok számára, de a felnőttek sem maradtak program nélkül: a település életét meghatározó ciszterci szerzetesekről, a középkori ciszterci monostorról és a benne zajló egykori életről dr. Zágorhidy Czigány Balázs, történész-muzeológus tartott érdekes előadást.
A pályázati projekt ezzel nem ért véget: Szentgotthárd szakrális értékeiről készítettek egy rövid, ajánló imázsfilmet, amelyet elsőként az ünnepségen mutattak be.
A kisfilm célja, hogy a kapcsolódó rendezvényeken és webfelületeken, turisztikai fórumokon és közösségi médiában figyelemfelkeltő módon mutassa be Szentgotthárd vallási értékeit, épített örökségét. Mivel a szabályok és elvárások szerint az ilyen típusú imázsfilmek nem lehetnek túl hosszúak és mindössze a figyelemfelkeltésre korlátozódhatnak, ez az elkészült rövidfilm is kizárólag a helyi kuriózumokra fókuszál, azokra, amelyek megragadhatják a máshol élők és a turisták figyelmét. A film a későbbiekben bárhogy aktualizálható, vágható, bővíthető - már most is készült egy, a bemutatottnál rövidebb változat.
A filmet késő tavasszal, kora nyáron forgatták. Elkészítésében többen is közreműködtek. Köszönetet mondtak:
- Bodorkós Imre atyának a közreműködésért és szereplésért,
- Kozó-Németh Eszternek a pályázati elszámolásokért,
- Barbi Fodrászatnak a közreműködésért,
- Leiner Tibornak a szállításért,
- Dancsecs Andrásnak a kápolna nyitásért,
- Déri Péter atyának a plébániatemplom nyitásáért
- a főszereplő Domokos-Bartyik családnak (Annának, Zsuzsinak és Lacinak), akik több forgatási alkalommal is hősiesen és türelmesen állták a megpróbáltatásokat.
Külön köszönet dr. Gábor Lászlónak, a film ötletadójának és mondhatni kreatív menedzserének, szervezőjének.
Nagy-nagy köszönet jár a szombathelyi M.A.D. Stúdiónak, Németh Mártonnak és Németh Krisztiánnak, akik ezt a filmet leforgatták és elkészítették.
A film vetítése után Szép Renáta elárulta, hogy Jámbor Nándor színművész, aki a „Legyetek szeretettel" című filmsorozatban Brenner János atyát alakította, és akkor annyira megszerette a karaktert és a várost is, hogy nem is volt kérdés számára, hogy Budapestről újra elutazzon Szentgotthárdra, az imázsfilmben kapott kis szerep miatt is.
A vetítés végén nagy tapsot kapott a bemutatott film.
A városi ünnepség után a Pannon Kapu Kulturális Egyesület szervezésében színes programokkal várták a közönséget a Várkertben.