Felújították Szentgotthárd zsidó temetőjét

Szentgotthárdon az Akasztódomb oldalánál, a Szent Erzsébet utca végén található az izraeliták temetkezési helye, ismert nevén a Zsidó-temető, amely 1866-ban nyílt meg, 2936 négyzetméter a területe.   Utoljára az 1960-as évek elején temettek  ide. Azóta jórészt kifosztották, és elhagyottá vált, hiszen a hozzátartozókat koncentrációs táborokban megölték. Szentgotthárd Város Önkormányzata 2018 júniusában nyújtott be pályázatot a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány felhívására a szentgotthárdi zsidó temető felújítására, a közel 10 milliós pályázat segítségével új kerítést húztak, Dávid-csillagos kovácsoltvas kaput állítottak fel és rendezték a sírkertet.

Az ünnepséget Radnóti Miklós: Erőltetett menet című versével kezdték, amit Soós Jakab Áron a Vörösmarty gimnázium tanulója adott elő. Huszár Gábor, a város polgármestere köszöntötte a megjelenteket, Márkus Sándort a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnökét, Winkler Miksát a Mazsihisz korábbi vezetőségi tagját, Kissné Köles Erikát a szlovén nemzetiség parlamenti szószólóját, az önkormányzati képviselőket és a kivitelezőket. A polgármester elmondta, a temetőben 197 síremlék van, a legtöbb megdőlt, rossz állapotban található. Szentgotthárdon 1944 májusában a Kaszagyár területén barakkokba vitték a 119 szentgotthárdi és 30 vidéki zsidót, innen pedig júniusban a haláltáborokba kerültek. Az elpusztítottak neveit, az akkori zsinagógában, 1947-ben felállított hősi emlékmű őrzi, amely a szombathelyi zsidó temetőbe került.

A korabeli zsidó honfitársaink a város megbecsült polgárai voltak, kereskedők, iparosok dolgoztak a településen. Az Akasztó-dombon lévő temetőben 197 sír található, 26 sorban, közülük 53 aránylag elfogadható állapotban van, 39 teljesen megdőlt, és van, amelyiknek a megközelítése veszélyes lehet. Héber, magyar és német nyelvű sírfeliratok emlékeztetnek az elhunytakra.

Huszár Gábor hangsúlyozta, a város szeretné, ha méltó emlékhely lenne a zsidó temető, ha lesz rá lehetőség, tovább szeretnék folytatni a felújítást, a zsidó kegyeleti szokások figyelembevételével (a felekezet hagyománya szerint, a temetkezési hely örökre szól, nincs sírhely-megváltás). Az emléktábla másolatát is szeretnék itt elhelyezni. 

A polgármester köszönetet mondott a szomszédban lakó Gyimesi Kálmánnak, akinek a közreműködésére is szükség volt, hogy a kerítés a helyére kerülhetett. Megköszönte a SZET Szentgotthárdi Kft. igazgatójának Gál Józsefnek a felújítás elvégzését, és a pályázat előkészítőinek, Kozó-Németh Eszternek, valamint Doncsecz Andrásnak és dr. Gábor Lászlónak a munkáját is.

Márkus Sándor a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnöke is emlékeztetett a szentgotthárdi zsidóság tragikus sorsára, 149 embert hurcoltak el, 144-en odavesztek. A temető 1967-ig működött, majd gazdátlanná vált, benőtték a bokrok és fák. Köszönetet mondott az önkormányzatnak a helyreállításért.

Winkler Miksa a Mazsihisz korábbi vezetőségi tagja elmondta, több éve foglalkozik a vidéki zsidó temetők történetével, jelenlegi állapotával. A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány felhívására tavaly 98 pályázat érkezett, ebből 50 nyert, 43 megvalósulása még folyamatban van. A sírkertek felújítása után eddig sehol nem tapasztalta, hogy a település önkormányzata átadó ünnepséget szervez, éppen ezért megtisztelte a meghívás, amelynek örömmel eleget is tett. A pályázat során adódtak nehézségek, akadályok is, Szentgotthárdon sikerült leküzdeni ezeket is. Nyolcvan évvel ezelőtt még regisztert vezettek az elhunytakról a zsidó temetőkben, sajnos a közösség elpusztítása után ezek a regiszterek is szétszóródtak, eltűntek. Megpróbálják pótolni őket. A történelem szomorúsága, hogy generációk maradtak ki, az elhurcoltaknak pedig még sírhely se jutott.

Huszár Gábor befejezésül megerősítette, az önkormányzat eltökélt, tovább szeretné folytatni a zsidó temető felújítását, a sírkövek helyreállítását.