Pályázatok
Pályázatok
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Interaktív városnézés
Interaktív városnézés
Szerelmesek Fesztiválja
Szerelmesek Fesztiválja
Történelmi Napok
Történelmi Napok
Szentgotthárdi Hadiösvény
Szentgotthárdi Hadiösvény
Kaland és Játék
Kaland és Játék
Közérdekű telefonszámok
Közérdekű telefonszámok
Jooble - Álláslehetőségek a környéken
Jooble - Álláslehetőségek a környéken
Szentgotthárd lap
XI. évfolyam 6. szám
Kiemelt hírek

Helytörténeti érdekességek - A magtártemplom

Helytörténeti érdekességek - A magtártemplom
2020. november 24. kedd, 20:05

Magtártemplom? Magtárszínház? Talán még a szentgotthárdiak között is akad olyan személy, aki nem ismeri az elnevezés eredetét. Helytörténeti érdekességek sorozatunk legújabb bejegyzéséből - sok érdekesség mellett - erre is választ kaphatnak. 

A Magtártemplom egyik kevéssé ismert nevén a Szent Gotthárd-templom. A Szentgotthárdon állt ciszter templomot 1184-ben, majd ennek alapjaira 1676-1677-ben építették. A XVIII. század végétől magtárként hasznosították: innen származik a neve is.

III. Béla 1183-ban Szentgotthárdon ciszterci kolostort alapított. 1184-ben P. apát és 12 szerzetes érkezett Trois de Fontaines-ből, akik elkezdték a templom, a kolostor és a gazdasági épületek építését. Háromhajós, román stílusú templom épült. Ezt 1526 után Serédy Gáspár apát kezdte honvédelmi célokra várrá átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok foglalták el a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.

A háborús pusztítások után Széchényi György kalocsai, majd esztergomi érsek 1676-ban - az 1184-es templom egyes részeit felhasználva - újjáépítette a harcokban erősen megrongálódott templomot. Ez 1677 és 1740 között működött.

A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott. A stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.

A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll.

II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és annak az északi mellékfolyosójában kialakított kápolnába helyezték.

Szentgotthárd alapításának 800. évfordulójára a Magtártemplomot színházzá alakították (ezért nevezzük Magtárszínháznak is.) Ennek az épületnek a déli fala ma is megegyezik az eredeti 1184-es templom falával. Műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka.

A ciszter tanösvény kialakítása során a Színház épülete mellett is lesz egy nyitott kódex, amelyből további érdekességeket tudhatnak meg a város e fontos épített örökségéről, sőt az egykori középkori épületegyüttes vizuálisan is megjelenik. 

Forrás: Honismereti Klub