Kedvcsináló a várkerti tanösvényhez – az egykori, középkori monostor

Miután 1183-ban III. Béla király jelentős birtokot adományozott a ciszterci rendnek a Lapincs és Rába vonalától délre, a franciaországi Trois Fontaines-ből 13 ciszterci szerzetes és velük laikus testvérek (mesteremberek) érkeztek a településre. A mai színház helyén tekintélyes méretű, kora gótikus stílusú templomot és kolostort emeltek Nagyboldogasszony és Szent Gotthárd tiszteletére. A kb. 44 m hosszúságú, latin kereszt alaprajzú, háromhajós, félköríves szentélyű templomnak harangtornya nem volt, déli oldalán egybeépült vele a monostor.

Az épület a mohácsi csata után toronnyal és vizesárokkal megerősítve a végvári vonal része lett. A szerzetesi élet 1556-ban megszűnt, az Árpád-kori épület pedig 1605-ben semmisült meg: a stájer Tieffenbach parancsnok robbantatta fel a hajdúcsapatok közeledésekor. 1677-ben a romokon egy új, kisebb templomot szenteltek fel. Miután a szomszédos barokk templomot és kolostort 1740 és 1779 között a Bécs melletti Heiligenkreuz ciszterci apátsága felépíttette, ezt magtárként hasznosították tovább, innen az elnevezése is: „Magtártemplom". Ma a Színház épülete, amelyet úgy alakítottak ki 1988-ban, hogy a déli fala megegyezik az első templom falával és a középkori maradványok (pl. déli kapu, könyvespolc) is láthatók.

A látványrajzokat a VÉ-KO Kft. munkatársa, Gyécsek Mónika készítette.