Rönkhúzás szlovén szokásra, sok emberrel, még több vidámsággal

A Szlovén Nemzetiségi Önkormányzat Szentgotthárd-Rábatótfalu és az Országos Szlovén Önkormányzat szervezésében elevenítették fel az ősi szlovén népszokást, a rönkhúzást. A szlovén vidéken régen ahhoz kötötték a bolond esküvőt farsang farkán, ha elmaradtak az esküvők. A program kezdetén Holecz Károly, az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke szlovénul és magyarul köszöntötte a résztvevőket. A 38 méteres fenyőrönköt már korábban kivágták az erdőben, Rábatótfalu közepén feldíszítették, ráültették az álmenyasszonyt és álvőlegényt és „befogták" a rózsaszínruhás „koszorúslányokat" és a fess fiúkat. Összesen 31 pár lépkedett a menettel, aminek a legelején a szlovén néphagyományokat követve Farsang és Lenka járt, aztán huszárok lovagoltak, a rönk után különféle húzható kocsikat, lovas hintót, régi tűzoltókocsit, büfékocsit is hoztak magukkal. Oka volt annak is, hogy mit húznak-vonnak, jóféle pálinkákat és más italokat kaptak elő az alkalmatosságokból, a nők kosárnyi farsangi fánkkal és más süteményekkel is kínálták a vidáman sereglő népséget.
Az álesküvőn minden ceremónia olyan volt, mintha igazi lenne, volt vőlegény- és menyasszony kikérés (szlovénul és magyarul), majd több helyen megálltak és gunyoros, tréfás jeleneteket adtak elő. Villás ördögök, boszorkányok riogatták a jó népet és a gyerekeket, de láttunk apácákat, cigányasszonyokat, kéményseprőket, nőknek öltözött férfiakat és fordítva... A jelmezesek örültek, ha nem ismerték föl őket, volt, akit csak a hangja leplezett le.
Több zenekar is fokozta a jókedvet, Szentgotthárd Város Fúvószenekara és Szlovéniából érkezett zenészek jóvoltából mindenki szorgalmasan űzte a telet. Rábatótfalun áthaladva többször meg-megálltak és az alkalomhoz illő falusi tréfás jelenetekkel szórakoztatták a közönséget.
Az esketési ceremóniát Szentgotthárdon az egykori Hármashatár vendéglő előtti téren tartották. A dobpergéssel és nagy ricsajjal érkező rönkfát megállították. Az emelvényen a kisbíró mindkét nyelven kihirdette, hogy kezdődik az esketés. A falu bírója mutatta be a jegyespárt: ütődött Vendelt és csodaronda Linát. A fiatalok aztán megkapták a szidalmakat, amiért ilyen csúfságba estek, hogy elmaradtak az esküvők. A „pap" összeadta az ifjú álpárt, a bíró pedig megkérte őket, hogy üssék be a nevüket a nagy könyvbe, mert most kezdődik ám a közös élet, közös kasszával és közös távirányítóval...
Az esketés után indult a lakodalmi vígasság, párosával és csoportosan is ropták a táncot. A boszorkányok ágseprűvel rohangáltak és finom tyúktollat szórtak a közönség nyakába... (örültünk nagyon!). Aztán a menet újra elindult, nagy ügyesség kellett ahhoz, hogy a gimnázium előtti kanyart bevegye a közel 40 méteres rönk. A Szlovének Háza előtt aztán elárverezték, 200 ezer forintért el is kelt.
A télűzés aztán a Lipa étteremben és az udvaron fölállított sátorban folyatódott kivilágos virradatig. A szlovén Genial Skupina Zenekar húzta a talpalávalót. Szentgotthárdon régen nem látott sokaság töltötte meg a város lezárt utcáit február 14-én, farsang farkán.

A rönkhúzás főszervezője az Országos Szlovén Önkormányzat és a Szlovén Nemzetiségi Önkormányzat Szentgotthárd-Rábatótfalu volt, fővédnök Kissné Köles Erika a szlovén nemzetiség parlamenti szószólója, további szervezők voltak többek között Szentgotthárd Város Önkormányzata és a Pannon Kapu Kulturális Egyesület.

Fotó:
Rábatótfaluért Egyesület Facebook oldala | Taáp Kristóf | F. Góczán Szilvia / Gvenphoto | Kóborné Kocsis Viktória