Pályázatok
Pályázatok
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Interaktív városnézés
Interaktív városnézés
Történelmi Napok
Történelmi Napok
Szentgotthárdi Hadiösvény
Szentgotthárdi Hadiösvény
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Közérdekű telefonszámok
Közérdekű telefonszámok
Szentgotthárd lap
XIV. évfolyam 2. szám
Kiemelt hírek

Trianonra emlékeztek a múlt héten Szentgotthárdon is

Trianonra emlékeztek a múlt héten Szentgotthárdon is
2020. június 09. kedd, 15:49

A trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján, június 4-én, valamint június 6-án több program keretében is megemlékeztek Szentgotthárdon a magyar történelem egyik legszomorúbb napjáról.

Június 4-én, csütörtökön 16.30-kor – az országos kezdeményezéshez kapcsolódóan – a város összes harangja megszólalt. Este 20.20-kor a Nagyboldogasszony templom és a Színház közötti téren őrtüzet gyújtott Huszár Gábor polgármester. Beszédében elmondta, „Szentgotthárdnak, az ország legnyugatibb városának különösen fájó, hogy az akkori Szentgotthárdi járás területének épp úgy elveszítette kétharmadát, mint az ország, a járás falvaiból 21 Ausztriához (Gyanafalva, Raks, Ercsenye, Köröstyén, Némethidegkút, Nagyfalva, Lapincsolaszi, Németlak, Ókörtvélyes, Királyfalva, Újkörtvélyes, Rábakeresztúr, Patafalva, Rábaszentmárton, Döbör, Gerecse, Farkasdifalvam Rabaőr, Velike, Radafalva, Dobrafalva), 11 pedig a Szerb – Horvát –Szlovén Királysághoz került (Domonkosflava, Büdfalva, Kapornak, Kerkafő, Kisdolány, Nagydolány, Őrihodos, Márokrét, Magasfok, Sal, Szentmátyás). Voltak törekvések, hogy megváltoztassák ezt, 1922-ben Vargha Gábor vezetésével petíciót szerettek volna átadni Budapesten a miniszterelnöknek, de se a miniszterelnökkel, se a külügyminiszterrel nem tudtak találkozni, végül Bárczy miniszteri biztos vette át tőlük azt a petíciót, amire nem érkezett válasz. Azt szerették volna elérni, hogy legalább a Rába és a Lapincs közötti területen lévő 15 települést kaphassa vissza a szentgotthárdi járás. Szent István király fölkínálta és Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot, éppen ezért a békediktátum nem lehet teljes. Ha csak annyi időre is, mint a gyufa lángja, emeljük föl gondolatainkat a mostani határon kívül rekedt magyarokra.”

A jelenlévők a tűz fellobbanását követően elénekelték a magyar és a székely himnuszt.

Június 6-án a Várkertben a Szentgotthárdi Civil Fórum és a Pannon Kapu Kulturális Egyesület szervezésében ünnepi műsorral és faültetéssel emlékeztek meg a száz évvel ezelőtti trianoni békekötésről.

Hrabovszky-Orth Katinka köszöntötte a közönséget, majd a Szentgotthárdi Városi Fúvószenekar kamaracsoportja a Himnuszt játszotta. Az ünnepség résztvevői nem tömörültek, szétszóródva álltak kisebb csoportokban a Várkertben a szabadtéri színpad előtt.

Huszár Gábor polgármester beszédében emlékeztetett a június 4-én, az összetartozás napján tartott korábbi ünnepségre, a harangzúgásra, a misére, majd a Nagyboldogasszony templom és a Színház között a nemzet összetartozását jelképező máglyagyújtásra.

A beszéd után a Magyar Hagyományőrző Egyesület tartott bemutatót: karikás ostor, íjlövészet, táltos dob szerepelt a programban.

A civil szervezetek és a nemzetiségek képviselői, a kijelölt helyre mentek a közönség kíséretében. A fúvósok eljátszották a székely himnuszt.  Kovács Márta, a Civil Fórum titkára fölhívta a figyelmet arra, ma már beszélhetünk róla és megemlékezhetünk a minket ért igazságtalanságról. Trianon a múltunk, jelenünk, s ezáltal a jövőnk része is. Ma már június negyedike a nemzeti összetartozás napjává vált, a megemlékezés mellett erre kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, tudatosítani magunkban, hogy összeköt bennünket ezeréves múltunk. Tíz éve ünnepeljük a nemzeti összetartozás napját, Szentgotthárdon Trianonra emlékezve a városban élő három nemzetiség és a civilek ültettek el egy-egy fát az évfordulón.

Előtte még szót kért Huszár Gábor polgármester. Elárulta, másodszor jutnak a földbe a fák. Ugyanis szombaton délelőtt, egy közelben lakó nyugdíjas, unokáival erre sétált, és azt hitte, tévedésből hagyták ott a fákat. Unokáival elültette azokat, a közeli kis tóból jól meg is öntözte. Így az ünnepség előtt kiszedték a kis fákat, hogy újra elültethessék. A Szentgotthárdi Civil Fórum a szentgotthárdi és a térségi civil szervezetek nevében oszlopos vérbükköt, a Német Nemzetiségi Önkormányzat oszlopos aranyszilt, a Szlovén Nemzetiségi Önkormányzat oszlopos tulipánfát, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat oszlopos ámbrafát ültetett. A fácskákra, az ültetők gondolatait tartalmazó emlékszalagokat kötöttek.

Forrás: Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal