Új kiállítótéren Szentgotthárd nagyjaival ismerkedhetnek a látogatók

A „Sose halunk meg” című filmből a „Nagy utazás” szólt az önkormányzati hivatal emeleti folyosóján, majd Szép Renáta, az önkormányzat külkapcsolati és koordinációs ügyintézője köszöntötte a megjelenteket. V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő, miniszterelnöki biztos mondott beszédet. Kiemelte, a „Nevezetes személyek Szentgotthárd történetében” című könyv, a városban elhelyezett információs táblák után ez a pályázat harmadik lezáró fejezete. Akik megjelennek a folyosói tablókon, itt születtek, vagy hosszabb rövidebb ideig itt éltek, munkásságukkal nyomot hagytak Szentgotthárdon. Az Agrárminisztériumhoz kapcsolódó Hungarikum pályázat jóvoltából örökítik meg életüket, a helyi honismereti klub fáradhatatlan kutatóinak segítségével is. Szentgotthárd történelmi gyökerei is megelevenednek, több generáció kapcsolódhat össze, kiváló közéleti és tudományos emberek sokasága fejlesztette a várost.

Dr. Dancsecs Zsolt Szentgotthárd város jegyzője nyitotta meg az állandó kiállítást, amely ezer évet ölel fel, hiszen az első tablón a város névadója, Szent Gotthárd püspök szerepel, az utolsón pedig Keserű Balázsnak, az 1997-ben fiatalon elhunyt zeneszerzőnek állítanak emléket.

A jegyző a továbbiakban az önkormányzati hivatal, az egykori ciszter kolostor 20. századi történetét ismertette az ötvenes évektől, amikor egyetlen éjszakán „eltakarították” a szerzeteseket, majd befalazták a templomi összekötő ajtókat, s az akkori politikai döntések nyomán a járási és városi tanács, a pártbizottság, a népfront, az úttörő szövetség stb. kapott helyet benne. 2006-tól a Refektóriumot házasságkötő teremként, hangversenyteremként és különböző városi rendezvények színtereként is használják. A földszinten időszaki helytörténeti kiállításokat rendez a honismereti klub. A kiállító tér melletti fal lebontása után tavaly február óta a földszinten újra átjárható a kolostor és a templom.

A hivatal első emeletén újabb kulturális tér nyílik, 20 táblán mutatkoznak meg Szentgotthárd nagyjai. Ismerjük őket? Nem biztos. A városalapító III. Béla nevét a szakképző iskola viseli és a róla alkotott szoborról is tudnak, de például a 18. századi ciszter apátság alapítójáról, Robert Leeb apátról nem biztos, hogy sokan tudnának, pedig a település fejlődésének megalapozói a ciszter szerzetesek voltak.

Szentgotthárd egyik legismertebb személyisége ma a világban is a vértanúhalált halt Brenner János, akit 2018-ban avattak boldoggá, életéről nyolc részes filmsorozat készül. Az emeleti folyosón elhelyezett tablókról részletesen beszélt dr. Dancsecs Zsolt. Köztük Széll Kálmán országgyűlési képviselő és miniszterelnök, Csákányi László filmszínész, Desits Gyula és felesége, Vargha Gábor ügyvéd, Vakarcs Kálmán néprajzi gyűjtő, a korban közelebb élők közül Pável Ágoston nyelvész, néprajzkutató, Hodászi Ede gimnáziumi igazgató, Dr. Kuntár Lajos író, Dr. Székely Ernő orvos. „A kiállítással a múlt és a jelen összekapcsolódik, hogy minél többet tudjunk a várost is alakító jeles személyiségekről.”

Dr. Dancsecs Zsolt megköszönte a Hungarikum bizottságnak, Szentgotthárd Város Önkormányzatának a támogatást, valamint Kozó-Németh Eszternek a pályázat lebonyolításával kapcsolatos munkáját. Köszönetét fejezte ki Csejtei Péter grafikusnak, a tablók kivitelezését végző Virtuart Kft.-nek, a Szentgotthárdi Honismereti Klub tagjainak (Molnár Piroska, Csuk Ferenc, dr. Frank Róza, Katona Beáta, Horváth Zsuzsanna, Talabér Lászlóné) a közreműködésért. A kiállítás kezdeményezését és létrejöttét, a megvalósítás koordinálását mindvégig dr. Gábor László végezte.

A kiállítás megnyitása után Labritz Béla alpolgármester újabb bejegyzéseket tett a Halhatatlanok Aranykönyvébe. A bejegyzettek: Szent Gotthárd püspök, III. Béla király, a Wieser-család, Robert Leeb.