Városi ünnepség – Kitüntetések átadására is sor került

Az ünnepi szentmisén Bodorkós Imre atya hangsúlyozta, a kősziklára épített házhoz hasonlatosan az erős hit megingathatatlan. 

Huszár Gábor polgármester megszegte az új kenyeret, majd köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében emlékeztetett István király tanácsára: „Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz. Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz, őrizd szívedben mindig az isteni intést: "Irgalmasságot akarok, nem áldozatot." S gondoljunk csak arra, hogy mire tanított minket Jézus: „Úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket.” A keresztényi szeretet, az elesettek megsegítése, fontos üzenet, örökérvényű gondolat. Amikor embert próbáló nehézségekkel kell szembenéznünk, amikor mások nehéz sorsát látjuk, vagy amikor tanácstalannak, elveszettnek érezzük magunkat, mibe kapaszkodhatunk? Mi adhat nekünk erőt? A hit és a szeretet. Ezt tanultuk Jézustól és ez tükröződik Szent István gondolataiban is. István király hangsúlyozza az ősök és elődök tiszteletét is, amelyet mi itt Szentgotthárdon is szem előtt tartunk. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy 838 éves településünk történetét, emlékeit, hagyományait és épített örökségét szeretettel ápoljuk.”

A beszédet követően sor került a városi kitüntetések átadására. Mesics József „Szentgotthárd Testnevelési és Sport Díjában” részesült. A kitüntetett sajnos nem tudott részt venni az ünnepségen, kitüntetését későbbi időpontban veszi majd át.

Mesics József 1941. március 7-én született Rábakethelyen. Általános iskolai tanulmányait Rábakethelyen és Szentgotthárdon végezte. A sport az iskolában és a munkásévek alatt is életének szerves részét képezte, a sport szeretete hamar megmutatkozott, leginkább a foci vonzotta. Tehetsége felkeltette a sportvezetők figyelmét, 1956-ban már a Szentgotthárdi Vasas-Textiles SE ifjúsági labdarúgó csapatához került. Fejlődése töretlen volt, külön megyei orvosi engedéllyel már a felnőtt csapatban játszott. A szurkolók szerint sportszerű, határozott játékával tűnt ki az akkori megyei I. osztályban. Aktív labdarúgó pályafutását 1974-ben fejezte be. Fontosnak tartotta, hogy a sporttal való kapcsolattartást valamilyen formában tovább folytassa Szentgotthárd sportjának fejlődése érdekében. Aktivitása, rátermettsége, sportszakmai tudása és felkészültsége, emberi hozzáállása megalapozta szakmai tekintélyét. Felkérésre a Szentgotthárd-Zsida SE-nél vállalt feladatot, a megyei II. osztályú labdarúgó csapat edzője lett, társadalmi munkában. Megkeresésre később a Rábatótfalui SE labdarúgó csapatánál vállal edzői feladatot, szintén társadalmi munkában. Fontos volt számára, hogy labdarúgó-edzőként is képezze magát, Szombathelyen szerzett edzői oklevelet, ezután már díjazást kapott az edzői munkájáért. A cél érdekében rengeteg áldozatot hozott, szívvel-lélekkel dolgozott a városrész labdarúgó sportjáért. Fontosnak tartotta a sportolókkal való rendszeres kapcsolattartást, a nyitott és őszinte kommunikációt. Labdarúgó és edzői tevékenysége során sok siker kísérte Szentgotthárdon és Rábatótfaluban, szeretik és tisztelik a labdarúgás területén végzett munkája miatt. Edzői, sportvezetői pályafutását 1994-ben fejezte be. Szentgotthárd város sportéletében, elsősorban a labdarúgás szakág területén végzett több évtizedes kiemelkedő munkája elismerésre érdemes, mindig legjobb tudása szerint, hittel és becsülettel tevékenykedett. Munkájának méltó elismerése a Szentgotthárd Testnevelési és Sport Díj.

Munkája elismeréseként „Szentgotthárd Városért” kitüntetést kapott Kissné Köles Erika, a szlovén nemzetiség parlamenti szószólója. Kissné Köles Erika 1961. november 27-én született Szentgotthárdon. Általános iskolai tanulmányait Felsőszölnökön végezte kitűnő eredménnyel, majd a szentgotthárdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett 1984-ben. Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán szlovén - és magyar nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanári, 1995-ben Pécsett a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári, 2006-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán közoktatási vezetői diplomát és pedagógus szakvizsgát szerzett. Pedagógusként több, mint 30 évet töltött a katedrán, pályája során több állomáshelyen is szolgált. Szentgotthárdiak nemzedékeit tanította a szlovén nyelv mellett a magyar nyelv és irodalom szeretetére, segítette őket elindulni a „nagybetűs” élet útján. Évről évre segíti, hogy szentgotthárdi diákok is részesülhessenek minisztériumi tanulmányi ösztöndíjban.  Hivatali munkájával, társadalmi tevékenységével, országgyűlési szószólói tisztségéből eredő feladatellátásával nemcsak a magyarországi szlovének érdekeit, hanem Szentgotthárd Város fejlődését, a település kulturális, egyházi örökségének ápolását, a térség gazdasági fellendülésének elősegítését is szolgálja. Maga is vallja, „ha Szentgotthárd városa fejlődik, akkor a térségben élő szlovénség sorsa is jobb lesz.” Szószólóvá történő megválasztása óta dolgozik azon, hogy a szentgotthárdi Nagyboldogasszony templom, mely a település legfontosabb kulturális és szakrális értékét képviselő épülete megújuljon. Törekszik arra, hogy a szlovén Rába-vidék gazdaságilag is fejlődjön, aktívan részt vesz a szlovén Rába-vidék térségfejlesztési programjának ütemezett megvalósításában. Munkája során kiemelt figyelmet fordít mind a magyar, mind a szlovén politikai és diplomáciai szereplőkkel való példaértékű együttműködésre, ezen jó kapcsolatok sokrétű kamatoztatására a magyarországi szlovén nemzetiség és Szentgotthárd jövőjének érdekében.  Kissné Köles Erika a szlovén nemzetiség létének, megmaradásának, nyelve, kultúrája és hagyományai megőrzésének érdekében végzett szolgálataival, a magyarországi szlovén nemzetiségi közösség életében kifejtett, hosszú évek óta tartó sokrétű és fáradságot nem ismerő munkájának elismeréseként, Szentgotthárd Város fejlődése érdekében korábban önkormányzati képviselőként, most pedig parlamenti szószólóként végzett érdemei alapján méltó a Szentgotthárd Városért Díjra.