Kistérségünk

Alsószölnök Vas megyében, Szentgotthárdtól hét kilométerre, az osztrák határ mentén fekszik. Szlovének, németek, magyarok és cigányok lakják. Itt lép a Rába Ausztriából Magyarországra. Alsószölnöknél ömlik a folyóba a szlovéniai Trdkovo településen eredő, Felsőszölnököt és Alsószölnököt átszelő Szölnöki patak.

Községünk Vas Megyében, annak is legnyugatibb csücskében, a szlovén-osztrák-magyar hármashatár közelében található. Legegyszerűbb megközelítése a 8-as számú főúttól Szentgotthárd városán keresztül történhet két irányban is: megközelíthető Máriaújfalu irányában, ahol már menet közben megcsodálhatják a kedves turisták az erdő övezte szépséges Hársas tavat, valamint egy kissé rövidebb hegyi útvonalon, a Kétvölgy községet jelző közlekedési táblát követve is.

A Rába-völgy szívében, termékeny mezőkkel, dúsfüvű rétekkel, szelíd dombokon nyugalmat sugárzó erdőkkel, csörgedező patakokkal ékesített tájon, a vadregényes partjait szaggató Rába folyó két oldalán található Csörötnek. Hagyományai, szokásai és nyelve alapján sokan az Őrséghez sorolják, de szorosabban az ún. Rába-vidék egyik meghatározó települése.

Magyarország legnyugatibb települése Vas megyében, Szentgotthárdtól 14 kilométerre, a magyar–szlovén–osztrák határ és kultúrák találkozási pontjánál fekszik. A domborzati viszonyok és a növénytakaró alapján a táj magashegységi jellegű, az Őrségi Nemzeti Park része. A Szentgotthárd környéki szlovén falvak plébánosainak állít emléket a régi paplakban lévő „A szlovén plébániák történetéből” című állandó kiállítás.

A Rába völgyében fekvő község nevét a kisnemesi Gasztony testvérektől kapta. Előzőleg Kövesszarmnak hívták, és Magyarország akkori nyugati határán az ún. gyepű őreinek szálláshelye volt. A falu híres szülötte Széll Kálmán, akit 1875-ben az ország pénzügyminiszterének, később pedig miniszterelnökének választottak.

Kétvölgy közvetlenül a szlovén határ mellett elhelyezkedő kis szlovén nemzetiségi falu. A település a szlovén és osztrák határ közé ékelődő szlovén Rába-vidékhez tartozik, amely az ország egyik legértékesebb természeti területe és az Őrségi Nemzeti Park része. Aki Kétvölgy szépségét, igazi értékeit meg akarja ismerni, annak érdemes végigjárnia a településen lévő réti orchideák tanösvény állomásait (zsúpfedeles ház, kaszáló-, illetve láprétek élővilága, szoknyás harangláb).

Magyarlak község a Rába völgyének déli oldalán, Szentgotthárd város keleti szomszédjaként, szép természeti környezetben fekszik az Őrségi Nemzeti Park szélén. A falut északról a Rába folyó, délről az Alpok egyik utolsó dombvonulata fogja közre. A Rába vadvízi világa régi kedvence a vízitúrázóknak, akik a faluból, vagy annak környékéről indítanak hosszabb-rövidebb vízitúrákat.

Vas Megye legkisebb települése az országhatáron fekszik, az Alpokalja közepesen tagolt, teraszos dombsági területének déli részén. A II. világháború végén a település közvetlen környékén hagyták el a német csapatok hazánkat. A „felszabadulás” emlékére 1985-ben mementóként egy szovjet T34-es harckocsit állítottak talapzatra.

Magyarország nyugati régiójában, a magyar-szlovén határ mentén fekszik Orfalu, a legkisebb szlovének lakta település, amelynek első okleveles említése 1538-ból származik. Magyarországi viszonylatban a Fekete-tó és a hozzá hasonló szigetszerűen előforduló tőzegmohás lápok flóra-fejlődéstörténeti kuriózumnak számítanak.

Rábagyarmat mai területe már az őskorban is lakott hely volt. A honfoglalás után a nyugati gyepű egyik katonai őrhelye létesült a Rábától délre húzódó dombokon.

Rátót község a Rába folyó bal partján található. Határait délről a Lahn-patak mossa, északról a 8-as főút övezi. Legjelentősebb építménye a Széll Kálmán kastély, mely műemlék épület. A falu patak melletti részén helyezkedik el az Aradi park, ahol a hagyomány szerint Deák Ferenc, a haza bölcse egyik itt tartózkodása alkalmával tizenhárom tölgyfát ültetett el az aradi vértanúk emlékére.

A település természet-földrajzilag a Vasi dombsághoz tartozik, a dombvidék Rába völgyére néző peremén terül el. A községen halad át a 8-as számú főút (E66), a település mellett pedig a „Berekben” a Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal, amelynek rönöki megállóját a közelmúltban korszerűsítették és felújították.

Szakonyfalu község Szentgotthárdtól délnyugatra fekszik kb. 7 km-re. A községet már az 1350-es évben egy oklevél jegyzi Zakonyfolva néven. A Római Katolikus Templomot – amely a település egyik legjelentősebb látványossága – 1922-ben emelték az Amerikába szakadt szakonyfalusiak áldozatkészségéből.

Vasszentmihály a Vörös- és a Lahn-patak találkozásánál fekvő község, amely a Rába-völgy nyugati részében található. Lakóinak száma 360 fő. A községbe betérőknek a XVIII-XIX. század fordulóján épült római katolikus templom jelent látnivalót.