Pályázatok
Pályázatok
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Eladó, bérbeadó önkormányzati ingatlanok
Interaktív városnézés
Interaktív városnézés
Történelmi Napok
Történelmi Napok
Szentgotthárdi Hadiösvény
Szentgotthárdi Hadiösvény
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Közérdekű telefonszámok
Közérdekű telefonszámok
Szentgotthárd lap
XV. évfolyam 1. szám
Városunk

Alsószölnök

Alsószölnök

Alsószölnök Vas megyében, Szentgotthárdtól hét kilométerre, az osztrák határ mentén fekszik. Szlovének, németek, magyarok és cigányok lakják. Itt lép a Rába Ausztriából Magyarországra. Alsószölnöknél ömlik a folyóba a szlovéniai Trdkovo településen eredő, Felsőszölnököt és Alsószölnököt átszelő Szölnöki patak.

Alsószölnök egész területe Magyarország legnagyobb tájvédelmi körzete, az Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park, illetve a három ország határán átnyúló Őrség-Raab-Goricko Naturpark részeként természetvédelem alatt áll. Sok ritka növény (mohafajok, korpafűfélék, páfrányok) található itt. Gombában is gazdag, leginkább a vargányát, rókagombát és galambgombát szedik. Az emlősök közül a Rábában fel-felbukkanó ritka, védett vidra a legjelentősebb.

A területet eredetileg átjárhatatlan erdőség borította, néhol megszakítva mocsaras részekkel. A szántók és a rétek az egykori erdők helyén jöttek létre. Az agyagos, kavicsos talaj nehezen nyeli a vizet. Ezért a szántóföldeket keskeny sávokban szántották. Az esővíz a barázdákba szivárgott be, ahol nem árthatott a vetésnek.

Alsószölnök gazdasági helyzetére 1989-ig nagy hatással volt a periférikus, osztrák határ melletti fekvése is. Az 1960-as évekig az itt élők szinte kizárólag földműveléssel, állattenyésztéssel és kézművesiparral foglalkoztak. Jövedelmüket idénymunkán egészítették ki. Az 1950-es évekig jelentős volt az almatermesztés. Alsószölnökön a környékbeli termést is felvásárolták. Már az 1900-as évek elején volt a faluban uradalmi faiskola. A Szent-Gotthárd című újság 1900.március 4-én megjelent számában található reklám szerint naponta lehetett vásárolni a "kiültetni való nemes fajta alma és körtefa csemetéket" a gróf Taxis-féle uradalmi faiskolában.

Az 1960-80-as években egyre több fiatal helyezkedett el a szentgotthárdi ipari üzemekben, ekkor a lakosságára a kétlakiság volt a jellemző. 1960-ban a földek többsége az állami gazdaság tulajdona lett.

A részben szórvány-, részben utcás település házai a Rába jobb partján elterülő völgybe és a dombok oldalába épültek.

Kezdetben faragott gerendákból összecsapolt boronafalú házakat építettek Alsószölnökön. Kívülről betapasztották, majd bevakolták őket. A 19. század elejétől jelennek meg a földből döngölt vagy földlabdákból összerakott, ún. fecskerakásos falú házak. Téglából az 1930-as évek óta építkeznek. Az utolsó boronafalú házat 1956-ban bontották le, 1988-ban még volt füstöskonyhás ház a faluban.

A két világháború között az egészséges levegő és a szép táj sok nyaralót vonzott a Fenyveslak elnevezésű Götz-féle nyaralótelepre. A ma már lakatlan Götz-major területe és a Tanya nevezetű falurész közigazgatásilag ma is Alsószölnökhöz tartozik. A tizenöt ház lakóinak többsége Felsőszölnökről származik. Ez a házcsoport közvetlenül érintkezik az utolsó felsőszölnökivel. A következő alsószölnöki pedig három-négy kilométerre van. Ezért a "tanyasiak" Felsőszölnökre járnak boltba, kocsmába, templomba és ott is temetkeznek.

A második világháború végéig az ausztriai Neumarkt (Farkasdifalva) és Mogersdorf (Nagyfalva) felé a határ átjárható volt, melyet a települési önkormányzat kezdeményezésére 1991 óta többször ideiglenesen megnyitottak. 2007. december 21. óta Magyarország is belépett a schengeni övezetbe, a határok megszűnésével ismét szabadon közlekedhetünk ezeken az útvonalakon.

A településen az utak elnevezése egységesen Fő út volt 2007. év végéig. Az Önkormányzat kezdeményezésére lakossági támogatással 2008-tól új, a hagyományokat is felidéző elnevezéseket kaptak a közterületek.

Alsószölnök település nevezetességei és turisztikai kínálata:

Nagyboldogasszony Római Katolikus Templom:

A templomot Batthyány Alajos építtette 1815-ben, s 1816-ban Somogy Lipót püspök szentelte fel. A templom mellett áll az I. világháborúban elesett 13 alsószölnöki hősnek a nevét megörökítő hadiemlék. A II. világháborús emlékművet 2006. november 1-jén a helyi ravatalozó mellett állítatták magánszemélyek.

Mária szobor:

A templom előtti, kőből faragott Mária szobor az 1764-ben épült oltárfülkéből, kápolnából való. 1889-ben került a mai helyére. A felette lévő tetőt helyi iparosok az 1925-30. években készítették.

Szent Flórián szobor:

A templommal szemben, a plébániaház mellett áll Szent Flórián szobra, melyet 1930-ban állíttatott Zsidó Miklós és családja. Az Önkormányzat a Tűzoltó Egyesülettel karöltve a szobrot 2007. május 6-án restauráltatta.

 

Telefonszám: +36 94/534-006
Honlap: http://www.alsoszolnok.hu