A Színház

Szentgotthárd színháza 1988 óta ad otthont különböző ünnepségeknek, átadóknak, koncerteknek, iskolai előadásoknak, szalagavatóknak. A színházépület rögös életútja azonban egészen a XVII. századig nyúlik vissza: Az 1183 óta békésen tevékenykedő cisztereket 1556-ban Széchy Margit kegyúrnő fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális a Bocskai-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantotta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre. Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez – a második – elvesztette jelentőségét, ezért gabonatárolót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.